2016 januárjától ugyanis nem mindegy, mekkora területre zárják be a kutyákat. Kistestű ebek esetében legalább 10, közepes termetűeknél 15, nagy kutyáknál pedig legalább 20 négyzetméternek kell lenni a kennelnek. Bár az állatnak nem jó, a magyar kutyatartási szokásokra évtizedeken keresztül jellemző volt a láncon tartás. Főleg vidéken kötötték meg a házőrzőket. A januártól életbe lépett szabályváltozás értelmében ettől az évtől nem szabad huzamosabb ideig láncra verni a kutyákat.

Rossz hatású lánc

Raska Andrea, az Állatbarát Alapítvány állatotthonának vezetője azt mondta, csak a negatívumait tudják mondani a láncon tartásnak. Ezért ők nagyon örülnek ennek a rendeletmódosításnak. Az állatotthon vezetője hozzátette, egy láncon tartott kutya rendkívül ingerszegény környezetben él, és nagyon szocializálatlan. Ha pedig sokáig van megkötve, egyre inkább frusztrált lesz, a későbbiekben pedig agresszív is.

Felelős állattartásra ösztönző módosítások

A módosított szabályozásokkal felelős állattartásra kényszerítik a gazdákat. Ettől az évtől ellenőrzésre is számíthatnak a kutyatulajdonosok. Az állatvédelemmel foglalkozó módosított rendelet az önkormányzatokat, illetve a jegyzőket jelöli meg első fokú hatóságként. Aki nem megfelelő körülmények között tart kutyát, 15 ezer forinttól akár a több százezer forintot elérő bírságra számíthat. A módosítások azonban sok kutyatartót állítanak döntés elé. Az Állatbarát Alapítványhoz naponta több telefon érkezik, amelyben tanácsot kérnek a szakemberektől arra, hogyan lehet kiváltani a láncon tartást, milyen alternatív megoldások léteznek a kutyatartásra. De olyan megkeresés is érkezett, amelyben azt közölték gazdik, hogy beadnák az otthonba kutyájukat, mert nem tudnak a szabályban előírtaknak megfelelni.

M. E.