Hazánkban egy átlagos állampolgár évente körülbelül 300 kilogramm hulladékot termel. Ennek csaknem egyharmad része olyan szerves anyag, amely komposztálható. Komposztálás során a szerves, növényi anyagok biológiai lebomlását segítjük elő. A keletkező érett komposzt javítja a talaj szerkezetét, vízháztartását, pótolja annak szervesanyag-tartalmát, növeli a talaj biológiai aktivitását.

A háztartásban és kertben keletkező lebomló szerves hulladék csaknem teljes egészében komposztálható. Ősszel, a vegetációs időszak végén, a falevelek lehullásával és a fák metszésekor keletkezik jelentős mennyiségű komposztálásra alkalmas anyag. Bár rendeletben tiltott, még előfordul, hogy ez a hulladék elégetésre kerül. Az égés, a nem megfelelő hőmérséklet és a növényi részek nedvességtartalma miatt tökéletlen, emiatt jelentős mennyiségű szilárd részecske és korom keletkezik. Tudni kell, hogy a részecskék éghajlatváltozásban betöltött szerepe legalább akkora, mint az üvegházhatású gázoké. 100 kilogramm avar égetésekor a szakirodalmi adatok szerint átlagosan 0,5–4,6 kilogramm 10 mikrométer alatti részecske jut a levegőbe. Ezek egy része a globális légkörzéssel a sarkvidékre jut és a sarki jégre rakódva a nyári időszakban a jégsapka gyorsabb olvadását okozza. Ennek következtében az Északi-sark átlaghőmérséklete a mérések kezdete óta 4-5 Celsius-fokkal, de egyes részein éves átlagban 9 Celsius-fokkal emelkedett. Ez a rendkívül gyors és nagy mértékű melegedés elsősorban a lerakódó részecskéknek és nem a szén-dioxid és más üvegházgázoknak köszönhető. Tehát az avarégetés közvetlenül és kedvezőtlen irányba befolyásolja hazánk éghajlatát is. A komposztálás harmadára csökkenti a hulladék mennyiségét, segít pótolni a talaj tápanyagtartalmát és jelentősen hozzájárul a közvetlen és közvetett módon az ökológiai lábnyom csökkentéséhez.

Aki szeretne többet is megtudni a témában (komposztálási módszerek, tippek, trükkök), az december 14-én 13–16 óra között látogassa meg az E-misszió Egyesület Kossuth téren felállított sátrát.