A szén-monoxid- és szén-dioxid-mérgezés a leggyakoribb háztartási gázmérgezések közé tartozik. Sajnálatos módon nem ritkán halállal végződnek.

Minden fűtési szezonban több haláleset történik a szén-monoxid-mérgezésből.

A szén-monoxid (CO) egy különösen veszélyes mérgező gáz, amely tüzelőanyagok égetésekor szabadul fel.

Nem látható – színtelen, szagtalan, a levegőnél könnyebb fajsúlyú gáz, ezért szinte lehetetlen emberi érzékszervekkel érzékelni.

Melyek a szén-monoxid-mérgezés jelei?

A belélegzett szén-monoxid a vérben lévő hemoglobinhoz tapad és a testben keringő vér oxigénszintjét csökkenti.

Az első figyelmeztető jelek a CO jelenlétének a levegőben:

– kisebb mennyiségben 2-3 órán belül enyhe fejfájás, fáradtság, szédülés, hányinger, kábultság, zavartság tapasztalható,
– nagyobb mennyiségben 1-2 percen belül erős fejfájás, szédülés és hányinger, izomgörcsök, eszméletvesztés következhet be,
– a gáztérben eltöltött 10–15 perc alatt már halálos veszélyforrás, az izomzat ellazulása, légzésbénulás következhet be.

Szén-monoxid keletkezésének lehetséges forrásai

A háztartásokban a szén-monoxid kizárólag tökéletlen égés során keletkezik, ennek azonban több oka lehet:
– a nyitott égésterű tüzelő- (esetleg melegítő- vagy főző-/sütő-) berendezés nem megfelelő állapota;
– a nyitott égésterű tüzelőberendezés füstelvezetésének elégtelen volta;
– a nyitott égésterű tüzelőberendezés helyiségének elégtelen levegőellátása;
– a tüzelőberendezés nem körültekintő, nem előírás szerinti használata.
Hazánkban a legtöbb tragédiát a kéményekbe kötött fűtő, illetve vizet melegítő gázkészülékek okozzák: a szén-monoxid-mérgezések növekedése egyértelműen ezek elterjedésével hozhatóak összefüggésbe.

[REKLAM]

Nyílászárók cseréje is végzetes lehet...

Jól működő és megfelelően karbantartott tüzelőberendezés és kémény esetén is bekövetkezhet szén-monoxid-mérgezés, ha a tulajdonos(ok) – rendszerint melegebb évszakban – energiatakarékossági okokból kicserélik a nyílászárókat (vagy csak utólag szigetelik őket).

Ilyenkor a javuló légzárás miatt a nyitott égésterű tüzelőberendezések nem kapnak elegendő oxigént, ami szintén tökéletlen égést okoz.

Ilyenkor légbevezető(k) felszerelése szükséges (ajtóra, ablakra vagy falba).

A tüzelőberendezés helyiségében különösen akkor fontos légbevezetést biztosítani, ha az kisméretű (kis légterű) és zárható (például fürdőszoba).

Végzetesek lehetnek az időjárási körülmények, a szélviszonyok is.

Hogyan lehet megelőzni a CO-mérgezést?

A szén-monoxid-mérgezés lehetőségét akkor sem lehet teljesen kizárni, ha rendszeresen és lelkiismeretesen tartjuk karban tüzelő- és füstelvezető-berendezéseinket.
A fűtési szezon előtt mindenképpen célszerű lakásunkba szén-monoxid-érzékelőt, -érzékelőket telepíteni.
A bekövetkezett halálos esetek megelőzhetőek lettek volna, ha a kémények rendszeres ellenőrzése, a gázüzemű berendezések szabályos használata, az egyéb konyhai elszívó berendezések megfelelő üzemeltetése során az alapvető előírások betartásra kerültek volna.

Kis figyelmetlenség, nem odafigyelés, ami a család tagjainak az életébe került vagy kerülhet.

A mérgezések megelőzhetőek lennének egy egyszerű CO- (szén-monoxid) érzékelő és jelző műszerrel.

Milyen érzékelő műszert vásároljunk és hogyan szereljük fel?

Szén-monoxid-érzékelőből többfélét is vásárolhatunk, a forgalmazás és elhelyezés körülményeit a közelmúltban megjelent jogszabályok szabályozzák.

Vásárlás előtt célszerű alaposan körülnézni, mert nem biztos, hogy a legolcsóbb jelző műszer a legcélravezetőbb.

Az érzékelő és jelző műszerekben közös, hogy ha környezetükben a szén-monoxid koncentrációja egy bizonyos szintet elér, akkor éles hanggal jelez.

A szén-monoxid-érzékelőt ajánlott felszerelni minden olyan helyiségben, ahol nyitott égésterű tüzelőberendezés működik, a tüzelőberendezéstől mintegy 1,5–3 m távolságra.

Mivel a szén-monoxid sűrűsége kisebb, mint a levegőé, ezért a meleg(ebb) levegőhöz hasonlóan először közvetlenül a mennyezet alatt fog összegyűlni: ezért az érzékelőket a mennyezet közelébe (az ablakok és ajtók felső éle fölé), vagy magára a mennyezetre (a nyílászáróktól, sarkoktól, falaktól kissé távolabb) célszerű felszerelni.

Azokban a helyiségekben, amelyek viszonylag távolabbra esnek a tüzelőberendezéstől, az érzékelőket javasolt fejmagasságban, a talajszinttől minimum 1,5 m magasan elhelyezni.

Milyen helyekre kötelező a CO-érzékelő és -jelző műszer felszerelése?

A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 9. §
„(5) A helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése esetén
a) a bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátás nyújtására szolgáló,
b) a vendégéjszaka eltöltésére használt,
c) a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást nyújtó bentlakásos intézmény céljára szolgáló,
d) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szolgáló,
e) a zenés, táncos rendezvények helyiségeiben, amennyiben a tüzelőberendezés közösségi térben vagy vele légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben van.”

(Fotó: internet)