A nyelvmûvelés 3.0 kifejezés ötletét Daniel H. Pink: Motiváció 3.0. Ösztönzés másképp címû könyve adta. A szerzõ a motiváció három típusát különbözteti meg egymástól. Éhes vagyok, enni kell, különben éhen halok. Ez a motiváció 1.0, azaz a túlélésnek az alapja a biológiai hajtóerõ, és ebben benne van a szaporodás is. Amikor fejlõdik a társadalom, egyre differenciáltabb lesz, és a közösségek elkezdenek termelõtevékenységet folytatni, nagy társadalmi rendszerek jönnek létre, akkor ennek a komplexitásához kell egy újabb motívum: a jutalmazás-büntetés. Ez a motiváció 2.0. A komputerizált, a virtuális, a számítógépes világban nem értelmezhetõ a munka olyan formán, mint ahogy az ezt megelõzõ évtizedekben, netán évszázadokban tettük. Új elemre van szükség, és ez az örömért végzett tevékenység fogalma, azaz a motiváció 3.0.

Látszólag semmi köze nincs a nyelvhasználathoz a fentieknek, azonban csak látszólag. Ugyanis a nyelvmûvelés is többféle. Kezdetben, az 1930-as években igen szigorú volt, sõt nevezhetjük vaskalaposnak is, nemegyszer még a megszégyenítés eszközével is élt. Ez legyen a nyelvmûvelés 1.0. Késõbb Lõrincze Lajos bevezette a pozitív nyelvmûvelés fogalmát. Ez azt jelenti, hogy szorgalmazni kell a kifogástalan, szép írásmûvek megismerését és megismertetését, amely mintát ad. Kemény Gábor ugyanakkor a szituatív helyesség kategóriáját, azaz a stílusközpontú nyelvmûvelést szorgalmazta. Eszerint megnyilatkozásunk mind írásban, mind szóban függ a helytõl, az idõtõl, az alkalomtól, a hallgatóságtól. Ez volt a nyelvmûvelés 2.0. És végül Balázs Géza szerint a derû, a kedély megóv sokféle rossztól, ráadásul befogadhatóvá teszi az ismereteket. Tehát jó az, ha van derûs nyelvmûvelés is, barátságos tanácsadással és nem kioktatással. Ez a nyelvmûvelés 3.0.

INTERNETES NÉP SZAVA

Némi túlzással mondhatjuk, hogy kilenc és fél millió nyelvmûvelõ országa vagyunk. Nézzük meg, hogy mi az „internetes nép szava”, miként vélekedik a nyelvmûvelésrõl.

„Mi a különbség a nyelvmûvelés és a nyelvtervezés között?” – tette fel a kérdést az egyik internetes írástudó. Mire a válasz: „A nyelvmûvelés az, amikor mindenkinek megmondod, hogy ahogy beszél, az nem helyes, és emiatt jól letolod õket. Nyelvtervezésrõl még sose hallottam.”

[REKLAM]

Íme, egy másik teljesen hibás, rossz válasz: „A nyelvmûvelõk jellemzõen konzerválni akarják a nyelv egy adott állapotát, és hadakoznak mindenféle korábbitól eltérõ nyelvhasználat ellen. Pedig így változik a nyelv, ez egy természetes folyamat. Szavaink nagy része már rég nem azt jelenti, vagy más a stilisztikai értéke, mint ami eredetileg volt.”

Messze nem igaz ez sem. Ahhoz, hogy megértsük, mibõl fakadnak ezek a téves válaszok, fel kell vázolni, hogy mi áll ennek a hátterében. Az anyanyelvvel foglalkozókat három csoportba sorolhatjuk, azzal a megszorítással, hogy még ezek között is vannak átmenetek. Az egyik tábor az ösztönös, laikus nyelvmûvelõké, akik az anyanyelv iránt érzett elfogult szeretetükbõl túlzott szigorúsággal ítélkeznek, s gyakran többet ártanak, mint használnak. Bizonyos fokig meg lehet érteni a magyarságféltésbõl is fakadó aggodalmaikat. A másik tábor tagjai a leíró tevékenység és módszer hívei, akik a nyelvbe való bárminemû beavatkozást elutasítanak. Szerintük a nyelvmûvelés feladata csupán az élõ nyelvszokás leírása és kutatása szocio­ling­visztikai alapon. A beavatkozás semmiképpen nem. A kettõ között foglalnak helyet a hagyományos nyelvmûvelést vallók, az elõíró módszer hívei, a derûs nyelvmûvelõk, akik szerint van lehetõség árnyalt, óvatos és szükségszerû beavatkozásra. Például megpróbálni az idegen szavak helyett magyar megfelelõt találni és elterjeszteni, vagy felhívni a figyelmet bizonyos, kommunikációs zavart okozó nyelvhasználati jelenségekre, és válaszolni kérdésekre, kielégíteni a nyelvvel kapcsolatos érdeklõdést. Mindezt türelmes meggyõzéssel, jó szándékból fakadó segítésképpen teszik.

A nyelvmûvelés 3.0 alatt azt a tevékenységet is érthetjük, amikor az interneten próbálunk segítséget kapni nyelvhasználati problémáink megoldásában, nyelvhelyességi kérdéseink megválaszolásában.

139-SZER HIBÁSAN

Nézzük elõször a Google-t! Máris leszögezhetjük, hogy a legáltalánosabb internetes keresõ nem alkalmas arra sem, hogy helyesírási döntéseket hozzunk az alapján. Nézzünk egy példát! A sífelszerelésbolt három szóból álló összetétel, és mivel pont hat szótagos, ezért egybeírandó. Ezzel szemben az internet keresõportálján egyetlen egyszer sem szerepel helyesen, azaz egybeírva, 139-szer pedig hibásan olvasható, különírva: sífelszerelés bolt.

Azonban jól használható a Google akkor, amikor egy-egy idegen szó fonetikus átírásáról akarunk tájékozódni. Például a selfie angol helyesírással 413 000-szer, a magyar kiejtésnek megfelelõ szelfi pedig 325 000-szer szerepel. Tehát már-már mondhatjuk, hogy jó magyar megfelelõ híján az átírt szóalak fog gyökeret ereszteni nyelvünkben. Bizonyos szavak elterjedését illetõen is segítségünkre lehet az internet. Megnézhetjük például azt, hogy hányszor fordul elõ a bébiszitter, höriszitter, kutyaszitter és a dédiszitter szó.

[REKLAM]

Ha valaki csak helyesírási kérdésekre kíván választ kapni az interneten, akkor segít neki a helyesiras.mta honlapja. Azonban ahogy a honlap üzemeltetõi is fogalmaznak: „A portál alkalmazásai úgy mûködnek, hogy a magyar helyesírás szabályainak szabálypontjait nyelvtechnológiai eszközökkel dolgozzák fel, és ezek alapján tesznek javaslatot a helyes írásmódra. Az egyes alkalmazások tehát »nem gondolkodnak« – emberi segítség nélkül, automatikusan dolgozzák fel a felhasználók által beírt szavakat, kifejezéseket, és automatikusan adják meg a szabályzat szerinti helyes alakokat, valamint az egyes helyesírási kérdésekkel kapcsolatos szabálypontokat. Így mint minden számítógépes alkalmazásnak, a helyesiras.mta.hu-n található alkalmazásoknak is megvannak a maguk korlátai.”

Nem segít például az olyan szavak helyesírásában sem, amikor a mozgószabályt kell alkalmazni. Hiszen nem ugyanaz a mérges gombaszakértõ különírva, mint a mérgesgomba-szakértõ kötõjellel. Az elõbbi egy szakember ugyan, de dühös, az utóbbi pedig az a szakember, aki a mérges gombákat észreveszi és kidobálja a piacon.

24 ÓRÁN BELÜL INGYENES VÁLASZ

A legbiztosabb segítséget a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda adja. A legfõbb szolgáltatása az, hogy a honlapján (www.e-nyelv.hu) bárki feltehet helyesírási, nyelvhasználati kérdést, és 24 órán belül ingyenesen választ kap rá. Ezeket megõrzi a honlap archívuma, 2017. március 30-án 20 158 kérdés és válasz volt olvasható rajta. Íme, egy példa a legutóbbiak közül: A kérdés: A folklórshow szót egybe vagy külön kell írni? A válasz: A jelentéstömörítõ összetételek tagjait egybeírjuk: bûvészshow, valóságshow (AkH. 111. szabálypont). A helyes írásmód: folklórshow.

Ha megkérdezünk egy átlag nyelvhasználót, hogy mit tart napjainkban a legnagyobb nyelvmûvelõ feladatnak, akkor nagy valószínûséggel, százból kilencven azt fogja válaszolni, hogy az idegen szavak elleni küzdelmet. Ez részben sztereotip válasz, részben valóságon alapul, mert elképzelhetõ, hogy került már a válaszadó olyan kellemetlen helyzetbe, hogy egy idegen szót nem értett, sõt szégyenkezett emiatt, azonban visszakérdezni nem mert. A kommunikáció zátonyra fut ilyenkor. A Manyszi honlapjának van egy „kistestvére”, a Szómagyarító honlap (www.szomagyarito.hu), bárki vállalkozhat arra, hogy beírja javaslatát. Így például a már említett szelfi szóra a következõ magyarítások születtek többek között: önfénykép, énkép, önfotó. A Szómagyarító honlap korántsem biztos, hogy teljességgel és egy csapásra megoldja a fent leírt gondot, legföljebb enyhíthet rajta. Mert a javasolt magyarítás elterjedésére semmiféle garancia nincs. 2017 márciusáig 11 590 magyarítás érkezett 4738 idegen szóra. Ez szép eredmény, és a folyamatos bõvülés azt jelzi, hogy igény van erre az úgynevezett web 2-es honlapra, és lehet, valakinek egy magyarítás olyan alkotói örömöt jelent, ami egész nap kitart. Már megérte.

Szerzõ: dr. habil Minya Károly