Migránsok: huszonéves férfiak a bátori táborban
Múlt heti cikkünkben a Törvényszék adatai alapján jeleztük: nagyon is jelen vannak a migránsok a megyében. A Nyírbátori Járásbíróság százas nagyságrendben dönt évente az idegenrendészeti és menekültügyi kérelmeik meghosszabbításáról, miközben zajlik a menekülti kérelmeik elbírálása. Ezúttal – bár a Menekültügyi Õrzött Befogadó Központok zárt intézmények, ezáltal mûködési rendjük nem teszi lehetõvé, hogy újságírók belépését engedélyezzék – a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal válaszai mentén mégis ellátogatunk oda, Nyírbátorba.
2013. július 1-je óta létezik a Nyírbátori Menekültügyi Õrzött Befogadó Központ, ami nem összekeverendõ a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendõr-fõkapitányság által Nyírbátorban mûködtetett Õrzött Szálláshellyel. A központ a menekültügyi õrizet végrehajtásával biztosítja a menekültügyi eljárás során az elismerését kérõ külföldi rendelkezésre állását.
Csak fiatal férfiak
S hogy kik õk? A nyár végi adatok szerint fõbb állampolgárságukat tekintve marokkóiak, afgánok és szírek. Az intézményben kizárólag férfiak tartózkodnak, az augusztus 29-ei állapot szerint az 53 fõ átlagéletkora 26 év. Menekültügyi õrzött befogadó központba azon menedékkérõk kerülnek elhelyezésre, akik esetében felmerül az õrizeti ok, melyet a 2007. évi LXXX. a menedékjogról szóló törvény 31/A §-a szabályozza, a regisztrációt követõen az ország egész területérõl kerülhetnek az intézménybe menedékkérõk.
Őrizetben vannak
Õrizet elrendelésére a törvény által megszabott kereteken belül elsõsorban az alábbi esetekben kerül sor: elismerést kérõ személyazonossága, illetve állampolgársága nem tisztázott, fennáll az ismeretlen helyre távozás veszélye, dublini átvételt, vagy visszafogadási egyezmény alapján történõ átvételt követõen, befogadó állomáson történõ rendbontás, szabálysértés, vagy bûncselekmény esetén. Mint a sajtóosztály kérdésünkre jelezte: itt is elõfordulhatnak atrocitások, de jellemzõen ezeket egymás sérelmére követik el a menedékkérõk.
Legfeljebb fél évig
A menekültek addig maradnak ott, amíg a menedékjogi kérelmük ügyében döntés nem születik, feltéve, hogy õrizetük fenntartását a bíróság is indokoltnak tartja és a jogszabályban meghatározottak szerint a hatóság indítványára meghosszabbítja. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kiemelte: a menekültügyi õrizet legfeljebb hat hónapig tarthat, azonban ilyen idõtartamú szabadságkorlátozásra csak ritkán kerül sor. Amennyiben a menekültügyi hatóság döntésével nem ért egyet a külföldi, akkor az ellen jogorvoslattal élhet.
Bezárva, de mozgástérrel
Többekben felmerült már a kérdés: de vajon mit csinál(hat)nak ott, õrizetben ilyen hosszú ideig? A sajtósok tájékoztatása szerint a központ rendjének fenntartása érdekében az annak vezetõje által meghatározott napirendet az ott elhelyezett menedékkérõknek be kell tartaniuk. Ebben többek között meghatározásra került az éjszakai pihenõidõ, az étkezés, az orvosi rendelés ideje, a távbeszélõ és az internetszolgáltatás használatának idõtartama, a látogatás ideje, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ügyfélfogadási rendje, a kifogás, kérés, panasz, közérdekû bejelentés elõterjesztésének rendje. Az elismerését kérõ ettõl függetlenül a lakótérben található helyiségeket az õrizet idõtartama alatt, a napirendben foglaltak szerint szabadon használhatja és a menekültügyi õrzött befogadó központ erre kijelölt részein korlátozás nélkül mozoghat. A szabadidõ eltöltésére kulturális és sportprogramokat, nyelvtanfolyamot, életvezetési tanácsadást is biztosítanak az ott elhelyezettek részére. A jogszabályban meghatározottaknak megfelelõen a menedékkérõk ellátásban részesülnek, napi háromszori étkezést, egészségügyi ellátást, havonta tisztasági csomagot is kapnak.
A hivatal sajtóválaszában közölte: jelenleg nem tervezik bõvíteni, fejleszteni a Nyírbátori Menekültügyi Õrzött Befogadó Központot.
(Szerzõ: Tarczy Gyula)
Kállay Dénes: ne jöjjön több!
A napokban a Nyíregyházi Televízió stúdiójának vendége volt Kállay Dénes, a Nyíregyházán született Kállay Miklós miniszterelnök unokája, a Kállay Gyûjtemény alapításában élen járó Kállay Kristóf keresztgyermeke, unokaöccse. A Németországban, Göttingenben élõ leszármazott a Híregyháza címû mûsorban mesélt gyermekkoráról, valamint arról, hogy dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere hathatós közremûködésével kaphatta vissza (a korábbi hosszú, eredménytelen huzavona után) magyar állampolgárságát, amit itt vett át, városunkban. Egyben örömét fejezte ki, hogy a család Bessenyei téri, egykori hajléka a Modern Városok Program keretén belül történõ felújítása után újra dísze lesz Nyíregyházának, múzeumi funkcióval, hiszen itt kap majd helyet a gyûjtemény. Kállay Dénes a Németországot is jelentõsen érintõ migránskérdés kapcsán elmondta: a kancellár által tavaly hangoztatott „mindenki jöhet” mondatot már szeretnék elfelejteni. Mint mondta, õ nem politikus, hanem „normál ember” és sokakkal együtt azt vallja: nem akarják, hogy több érkezzen oda. Szerinte a bejövõk fele nem szíriai, hanem Tunéziából, Afganisztánból, Líbiából érkezik és még számos helyrõl, viszont szinte mind szíriainak adja ki magát. Menekültnek mondja magát az, aki azért jön, hogy pénzt, lakást, ennivalót kapjon. Ezt a németek már nem akarják, hanem szigorítottak, s akik maradhatnak is, németül kell tanulniuk és a gyerekeknek iskolába járniuk. A kulcsszó az integráció, ami szerinte inkább kisvárosokban mûködik egyelõre, Berlinben például nem igazán.
(Fotó: archív, internet)
