A Nyíregyházi Déli Ipari Park fejlesztése kapcsán az infrastruktúra kiépítése mellett Nyíregyháza önkormányzata kiemelt feladatként kezeli az ide települő munkahelyteremtő világcégek környezeti terhelésének minimalizálását és a környezeti terhelések folyamatos figyelemmel kísérését. A monitoring rendszert részletesen feltérképező cikksorozatunkban ezúttal (a talaj és talajvíz után) a szennyvíz ellenőrzési-megfigyelési szisztémát részletezzük, melyben Kósa István, a Nyírségvíz Zrt. közműosztály-vezetője volt segítségünkre.

A környezettudatos szemlélet jegyében az önkormányzat már elkészíttette a terület állapotfelmérését mind a talaj és a talajvíz vonatkozásában, hogy viszonyítási alapot teremtsen a későbbi méréseknek. A levegő minőségének állapotfelmérése jelenleg folyamatban van. A projekt keretében kiépíteni kívánt monitoring rendszer négy területet fog nyomon követni, úgymint a levegő, a talaj és talajvíz, a csapadékvíz, a közcsatornába engedett gyári előtisztított, valamint a közműudvari szennyvíztisztító előtti összes, már kevert ipari szennyvizek minőségét.

A környezetre gyakorolt hatása szempontjából a közcsatornára kibocsátott szennyvíz jelenti a legkisebb kockázatot, hiszen annak kezelése szennyvíztisztító telepen biztosított. A telepek üzemszerű hatékony működése viszont csak bizonyos peremfeltételek mellett hatékony, ezért kiemelten fontos, hogy a telepre bekerülő szennyvíz minősége folyamatos kontroll alatt álljon.

A szennyvíz minőségi és mennyiségi kontrollja több szinten is megvalósul. Minden 15 m3/nap mennyiség feletti kibocsátó esetében a mennyiség mérése kötelezően kiépítendő a szolgáltató üzletszabályzata alapján. A tevékenység jellegétől függően az ipari kibocsátók esetében a minőségellenőrzést a kibocsátási pontra telepített automata mintavételi berendezések biztosítják, melyek szükség szerint kiegészítésre kerülnek online mérőszondákkal.

Az automata mintavevők lehetővé teszik, hogy napszaktól függetlenül a szolgáltató által meghatározott algoritmus szerint vagy bejelentés alapján, pont-, illetve átlagminta megvételére és ezáltal soron kívüli szennyvízminőség-ellenőrzésre kerülhessen sor. A pontminták a kibocsátott szennyvíz mintavételi időpontjában lévő minőségének ellenőrzését, míg az átlagminták egy adott időszak intervallumban kibocsátott szennyvizek átlagos minőségének meghatározására szolgálnak. A levett mintákat ezt követően akkreditált laboratóriumban vizsgálják meg. Az online mérőszondák folyamatos információt szolgáltatnak a szennyvíz jellemző paramétereiről (PH, hőmérséklet, vezetőképesség, redoxpotenciál). Ezek a paraméterek indikátor jellegűek, elsősorban a szennyvíz minőségi változásainak jelzésére szolgálnak. Lehetőséget adnak jelértékhez kötött mintavételezés automatikus indítására, extrém értékek esetén havária intézkedések megtételére. A kilépési pontokhoz tervezett ezen kontrollpontok lehetővé teszik a szennyező anyag egyértelmű azonosítását és a szennyezés mértékének meghatározását.

A kontrollrendszer második lépcsője az összegyűjtött szennyvíz minőségének ellenőrzése a szennyvíztisztító telepre, illetve az I. ütem esetében a városi gyűjtőhálózatba történő bevezetése előtt. Erre a célra egy mintavevő és analizátor állomást terveztek be a közműudvar területére. Az állomáson a végponti átemelőbe érkező szennyvíz mintázása történik, az online analizátorokkal vizsgálható paraméterek folyamatosan szolgáltatnak minőségi értéket, az indikátor szondák értékeihez hasonlóan.

A környezetet szennyvíz esetében csak a tisztítótelepről távozó tisztított szennyvíz terhelheti, ezért ennek minőségét a fent meghatározott módon kibocsátás előtt is megvizsgálják. Az ellenőrzési feltételrendszer megteremtésén túl fontos, hogy a vizsgált paraméterek körét is jól megválasszák. A jogszabályokban rögzített paramétereken kívül további, jelenleg még határértékkel nem szabályozott paraméterek vizsgálatát is előirányozták. Ezen mérések elvégzéséhez az alábbi mérőeszközök beszerzését vagy bérben történő használatát tervezi a város megvalósítani: fémionok méréséhez ICP-MS (induktív-csatolású plazma tömegspektrometria) műszer; anionok méréséhez IC (ionkromatográf) műszer; kevésbé illékony szerves komponensek, oldószerek mérésére HPLC-MS (folyadék kromatográf-tömeg­spektrométer) mérő rendszer (szerves molekulák anyagátalakulásából keletkező bomlástermékek azonosítására, mennyiség meghatározására); illékony szerves komponensek, oldószerek mérésére GC-MS (gáz kroma­tográf-tömeg­spektrométer) mérő rendszer.

Ezek a vizsgálati pontok a teljes transzparencia megteremtése mellett kiemelten fontos szerepet kapnak a tisztítótelep üzemeltetését végző szolgáltató számára, hiszen ezek alapján meg tudja tenni azokat a technológiai beavatkozásokat, melyek lehetővé teszik, hogy a telepről kikerülő tisztított szennyvíz már ne jelentsen környezeti kockázatot. Az ipari parki szennyvíztisztító telep tervezése során különös figyelmet fordított a tervező a szolgáltatóval közösen, hogy minél szélesebb eszköztár álljon rendelkezésre a változó szennyvízminőség kezelésére, esetleges havária helyzetek elhárítására.