A Bessenyei Társaság 1949-ben emléktáblát állíttatott azon a házon (40–42. sz.), amelyet akkor még az író szülõházának hittek. Azonban Katona Béla kutatásai tisztázták, hogy Berky Nándor dombormûvével azt a házat jelölték meg, ahol Krúdy csak a gyermek- és ifjúkorát töltötte. A tévedést 1963-ban egy kõkeretbe foglalt emléktáblával korrigálták. A 8. számú ház falán látható egyszerû márványtábla vallomása: „Itt született Krúdy Gyula”. Innen egy rövid séta az egykori Evangélikus Fõgimnázium épülete. 1891-tõl az ifjú Krúdy naponta megtette ezt az utat, hiszen a szatmári és a podolini diákévek után szülei hazarendelték és beíratták a város akkori legnívósabb iskolájába. Itt alapított diáktársaival sajtóirodát, hogy helyi hírekkel lássa el a fõvárosi lapokat és bekapcsolódott a Bessenyeirõl elnevezett önképzõkör munkájába is. A tábláról leolvasható, amit Krúdy már diákévei alatt is tudott: „Én írónak készültem: semmi másnak”.

A Szent István utca mellett még számos emlékjel õrzi és hirdeti Krúdy emlékét a városban. Az író nevét viselõ gimnáziumban megtekinthetõ Borbás Tibor mellszobra és Sebestyén Sándor plasztikája. Sóstói sétáink során is felfedezhetjük szobrát, Mészáros Dezsõ alkotását. 1924-ben az örökváltság kihirdetésének 100. évfordulójának a megünneplésére készült a város. Krúdy megbízást kapott, hogy írja le emlékeit a jubileumra megjelenõ kötet számára, így született meg a Nyíri emlék címû alkotása. Ennek az évnek a nyarát családjával Sóstón, a Svájci Lakban töltötte, ahogy ennek az emlékét is egy tábla õrzi.

2003-tól a városháza díszterme Krúdy nevét viseli és ugyanebben az évben leplezték le a színház közelében az író egészalakos bronzszobrát, Varga Imre szobrászmûvész krómacélba és bronzba álmodott alkotását. 2011-ben szülõvárosa posztumusz „Nyíregyháza Városa Díszpolgára” címet adományozott számára.

Szerző: Ilyés Gábor helytörténész

Megjelent a Nyíregyházi Napló 2013.10.18-ai számában.