Nyíregyházán a XIX. században nem volt újdonság a katonák jelenléte. Az 1867-es kiegyezést követően több egység is állomásozott a városban. A magyar királyi honvédelmi minisztérium 1873-tól tervezte a lovas századok nagyobb egységekbe, osztályokba való szervezését, melynek hatására Nyíregyházát is felhívták új lovasszázad fogadására. Ez azonban új helyet igényelt, ezért úgy döntöttek, hogy a Serház, a Honvéd és a Kert utcák által határolt területen kaszárnyát építenek. 1874 nyarán Horváth Gyula városi mérnök elkészítette a terveket a két lovasszázadot befogadó épületekről, istállókról, azonban az építkezés és az átalakítások elhúzódtak, s csak 1876-ra adták át a laktanyát, melyet a honvédség főparancsnokáról, József főhercegről neveztek el. Egy évvel korábban érkezett meg a kassai 5. honvéd huszárezred második osztálya, mely itt teljesített szolgálatot. 1885-ben egy tűzeset következtében leégett a kaszárnya, de még az év végén sikerült újjáépíteni. A kor követelményeinek azonban már nem tudott megfelelni, ezért 1889–91-ben megépült a város délnyugati részén a 39 épületből álló huszárlaktanya, így a Honvéd utcai kaszárnya a két világháború között már csak tüzérlaktanyaként üzemelt. A nagykörúti benzinkút építésekor bontották le.

Holmár Zoltán történész
Jósa András Múzeum

További érdekességek a könyvtár Digitális Helyismereti Archívumában.