Évszázados szakkönyvtár

Évszázados szakkönyvtár

Az akkor még kicsinyke gyűjtemény működéséhez a vármegye évi 400 koronát szavazott meg.
Városunkban ekkor már több jelentős könyvgyűjtemény létezett. Elég, ha csak a Kossuth Gimnázium bibliotékájára gondolunk, de léteztek már olyan, a gyakorlati munkát támogató gyűjtemények is, mint pl. a törvényhatósági-, vagy bírósági szakkönyvtár. Hasonló megfontolásból jött létre a kórházi gyűjtemény is.

Alapítója, dr. Kállay Rudolf, a Nyíregyházán 1899-ben átadott Erzsébet Közkórház igazgatója azt vallotta, hogy “... a kórháznak olyan tudományos felszereléssel és olyan képzett orvosi személyzettel kell rendelkeznie, hogy a betegségek felkutatásánál és azok gyógyításánál minden segédeszköz rendelkezésre álljon.” Ennek érdekében nem csak orvosi eszközök beszerzésére és új orvosi szakterületek meghonosítására törekedett, hanem megvásárolta a hazai és külföldi könyvek és folyóiratok legjavát. 1914-ben megalakították az Orvosi Olvasó Kört is, melynek összejövetelein vitaesteket, betegbemutatásokat, felolvasásokat és a szélesebb érdeklődő közönség számára előadásokat tartottak.

Kállay doktor 1915-ben nyugalomba vonult. Utóda, dr. Korompai Klekner Károly, a szintén nagy tudású sebész-igazgató, az 1929-ben felépült sebészeti épületben önálló helyiséget rendeztetett be a könyvgyűjtemény számára az orvosi ebédlő, a református imaház és a római katolikus kápolna szomszédságában. A harmincas években már mintegy 500 kötet szakkönyv és 26-féle folyóirat sorakozott a polcokon.

1936. november 1.-én a kórházba került dr. Gerlei Ferenc, aki patológusként megtapasztalta, hogy az orvosoknak folyamatos önképzésre van szükségük a diploma megszerzése után is. Ő lett a kis bibliotéka első könyvtárosa, aki rendszerezte és gyarapította a gyűjteményt, tevékenysége vetekedett a dokumentátoréval. Büszkén használta neve mellett a „főorvos és könyvtáros” titulust. Áldásos tevékenységének köszönhetően az 1939-es várostörténeti monográfia, már a város egyik jelentős könyvtáraként tartotta számon a kórházi könyvtárat.

1945 után új korszak kezdődött a könyvtárügyben. Az országban 1960 után megszerveződött az orvosi szakkönyvtári hálózat, melynek a Jósa András Megyei Kórház szakkönyvtára az egyik alközpontja lett, irányítva és felügyelve a megye hét kórházi szakkönyvtárának tevékenységét. A könyvtár közben új helyekre költözött és 1980-ban fiókkönyvtárat nyitott a Sóstói úti részlegben is. Állománya szépen gyarapodott könyvekkel, folyóiratokkal és jelentős számú nem hagyományos dokumentummal (különlenyomatokkal, előadások anyagával stb.) Létrehoztak egy kórháztörténeti információs gyűjteményt, amelynek dokumentumai – az intézményről a sajtóban megjelent cikkek és a kórházi eseményeken készült fotók – a történeti kutatás fontos forrásai.

A bibliotéka 1945 után elveszette alapítója, a nemesi származású – tehát a korszakban nem kívánatos személy – Kállay Rudolf nevét, hogy aztán csak 1997-ben kapja ismét vissza. A köztes időben, 1973-tól pedig első könyvtárosa, Gerlei Ferenc nevét viselte a szakkönyvtár.

Közben az információszerzés technológiájában óriási fejlődés következett be. Már az új évezred előestéjén megjelentek az orvosi információellátásban a papír alapú dokumentumok mellett az adatbázisok. A térségben elsőként a megyei kórház könyvtárában használhattak a kutatók az új ismeretek szerzéséhez informatikai eszközöket és távoli adatbázisokat.

A száz éves fennállását ünneplő orvosi szakkönyvtárban ma is megférnek egymás mellett, a gyógyítást szolgáló százéves kötetek és informatikai eszközök.

Dr. Kührner Éva