A névadó előtt tisztelgett a Bessenyei Társaság György-napon
Fotó: Szarka Lajos

A Bessenyei Kör a 19. század végén jött létre Nyíregyházán, és vonzotta magához az irodalom és művészet iránt érdeklődő embereket. Bánszki István, a Nyíregyházi Főiskola Irodalom tanszékének akkori tanára, később az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium igazgatója, 1987-ben újraélesztette ezt a mozgalmat. A Bessenyei Társaság rendszeres találkozóinak egyik kiemelkedő eseménye csütörtök délután zajlott a vármegyeházán.

A Bessenyei Irodalmi és Művelődési Társaság tagjai csütörtökön tartották hagyományos György-napi emlékülésüket a vármegyeháza Bessenyei termében. Az eseménynek kettős célja volt: megemlékezni a Bessenyei-szobor felállításának 125., valamint a városi zeneiskola létrehozásának 85 éves évfordulójáról.

„Nagyon örülünk, hogy a mai díszünnepségen a Vikár Sándor Zeneiskola is bemutatkozhat. Ennek egy nagyon szép apropója van, hiszen 1939 szeptemberében indult a városban a zenei oktatás és ez a Bessenyei irodalmi társaságnak a kezdeményezésére jött létre és aztán ebből nőtte ki magát egy városi zeneiskola és a mostani Vikár Sándor Zeneiskola” – hangsúlyozta Tamás Attila, a Vikár Sándor Zeneiskola-Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója.

 

Az esemény ünnepi köszöntőjét Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Közgyűlésének elnöke mondta, ezt követően dr. Reszler Gábor főiskolai tanár és dr. Holmár Zoltán történész tartott előadást „Egy Bessenyei-szobor útja Bécstől Nyíregyházáig és A Szabolcsi Szemle szellemi horizontja” címmel.

„Egy kisebb előadássorozatot hallgathattak meg a jelenlévők többek között Bessenyei György egy kevésbé ismert szobráról, amelyik Nyíregyházán található, egészen pontosan az egyetemen. Köztudott, hogy Bessenyei György ennek a megyének a szülötte, így a megyeszékhely is adózik az ő személye előtt szobrokkal, köztéri alkotásokkal. Nyíregyháza 1. köztéri alkotása is a nagy testvér írótábor ezernyolcszázkilencvenkilenc, de a mai előadásra nem erről a szoborról, hanem az egyetemen található másik nagy alkotásról, Róna József szobrászművész szobráról fogok majd előadást tartani” – mondta el dr. Holmár Zoltán, a Kállay Gyűjtemény történésze.

A György-napi ünnepség keretében palotaőrök tisztelegtek a Bessenyei téren álló Bessenyei-szobor előtt, az emlékező résztvevők pedig koszorúkat helyeztek el a helyszínen, majd fejhajtással tisztelegtek a vármegyeháza Bessenyei mellszobránál.

Kapcsolódó galéria

Emlékezés a Bessenyei szobornál 2024