A 11 cm magas, 8,3 cm szájátmérőjű ezüstpohár három gömb alakú lábacskán áll. Alul legömbölyített, felfelé enyhén szélesedő henger alakú testén kissé hosszúkás, nyolcszögletű mezőben komor tekintetű, kecskeszakállú, nagy bajuszú, enyhén kopaszodó férfi háromnegyedprofilban ábrázolt mellképe látható. Az ellentétes oldalon, az előzővel megegyező formájú mezőben, az „ALBERTUS WALLENSTEINIUS DUX FRIDLANDIA ET SAGANI CASAREA militiu Supremus Prefectus etc.” vésett felirat olvasható, eloszlatva ezáltal minden kételyt az ábrázolt személy kilétét illetően. A két mező közti részeket trébelt, szalagon függő gyümölcs- és levélmotívumok díszítik.

A magas galléros, páncélos felsőtestű személy tehát Albrecht Wenzel Eusebius von Wallenstein (1583–1634) cseh katona, német-római császári hadvezér a harmincéves háború idején Fridland, Sagen, majd 1629-től Mecklenburg hercege.

[REKLAM]

A pohár eredetileg Saáry Sándor egykori vármegyei orvos és műgyűjtő igen gazdag gyűjteményéhez tartozott. Innen került a volt Városi Múzeumba, majd onnan 1950-ben a Jósa András Múzeum iparművészeti gyűjteményébe.

A tárgy készítési idejéről és helyéről, csupán a pohár alján található, eléggé elmosódott jegyek alapján következtethetünk. Balról jobbra haladva egy félhold alakú jegyet különböztetünk meg, melyet feltehetően egy korona vagy csillag követett, mellette címerpajzsban az „SR” monogram, fölötte ötágú koronával, ezt követi egy azonosíthatatlan jegy, valamint egy „A” betű, végül a 800-as szám, mely az ezüst finomságát jelzi.
A mesterjegy alapján a pohár feltehetően a Hanauban működött Simon Rosenau (1839–1920) ezüstműves alkotása lehet, a XIX. század végéről.

Arra a kérdésre, hogy Rosenau miért pont Wallenstein alakját kívánta munkáján ábrázolni, egyelőre nem tudunk egyértelmű választ adni, de tény, hogy Wallenstein élete és tragikus halála több művészt is inspirált, közöttük Friedrich Schiller zeneszerzőt és a német akadémikus festészet kiemelkedő alakját, Karl von Pilotyt.

Madár Xiména