Városunk legrégibb műemlék temploma
A nyíregyházi evangélikus templom oltárának fafaragványait Reizinger János fafaragó művész készítette 1796-ban.

Az oltár festésére és lakkozására Wurcznin­ger Mihály festőmesterrel kötöttek szerződést 1800-ban. A festési munkálatokat 1803-ban fejezte be Krau­dy Ignác. Az oltárkép (képünkön) a megfeszített Krisztust ábrázolja.

A templombelső neobarokk jellegű kifestése Gróh István nevéhez fűződik, aki fiatal korában a nyíregyházi Evangélikus Főgimnáziumban is tanított. Az Iparművészeti Főiskola tanáraként, 1909-ben készítette el a terveit, amelyeket a gyülekezeti jegyzőkönyvek alapján Benczúr Gyula is véleményezett. A festési munkálatokkal Gróh és főiskolai tanítványai tíz hónap alatt végeztek. A freskók uralkodó színei a szürke, az okker, az arany és a kék különböző árnyalatai. Ugyanekkor új orgonát is rendelt a gyülekezet, amely 1910-ben szükségessé tette a karzat átépítését. A Rieger testvérek orgonagyárában épített orgona kétmanuálos, pedálos, 30 regiszteres.

[REKLAM]

A templomba lépve a két oszlop oldalán látható emléktáblákon az evangélikus egyház első világháborús hősi halottainak hosszú névsora olvasható. A táblákat eredetileg az egyház elemi iskolájában leplezték le 1927-ben, majd az államosítást követően helyezték át a mai helyére.

Az egyházközség 2003-ban ünnepelte alapításának 250. évfordulóját. Ebből az alkalomból egy emléktáblán foglalták össze a gyülekezetben szolgáló lelkészek neveit és szolgálati idejüket. A Vandlik Márton nevével kezdődő névsorban négy püspök neve is olvasható, hiszen 1910-től 1952-ig Nyíregyháza püspöki székhely is volt. Itt szolgáltak püspökként: Geduly Henrik, Domján Elek, Túróczy Zoltán és Vető Lajos.
2007-ben magyar és szlovák nyelvű emléktáblát helyeztek el a templom főbejárata mellett, míg a felszentelés 225 éves jubileuma alkalmából, 2011-ben Kövekbe épített hitvallás címmel egy díszes kiadványt jelentettek meg, ezzel is tisztelegve a templomépítő elődök emléke előtt. E kötet szolgált legfőbb forrásul az Evangélikus Nagytemplom bemutatásához is.

Ilyés Gábor helytörténész