Már javában tart a farsangi időszak, a szatmári vidék ehhez kapcsolódó hagyományai a legkarakteresebbek, a megyének ez egy külön színfoltja. Vidám lakomák, bálok, mulatságok jellemzik azt a néhány hetet, ami vízkereszttől húshagyó kedd éjfélig tart.

Január hatodika vízkereszt, ekkortól kezdődik hivatalosan a farsangi időszak. Ettől kezdve jó néhány napig nincsenek nagyobb keresztény ünnepek, ezért előtérbe kerülnek a népi hagyományok, a játék és a felhőtlen szórakozás. Az időszak vége idén majd február 21-én lesz, ami húshagyó kedd, a húsvétot megelőző 40 napos böjt kezdete előtti nap.

IX. Panyolai Farsang

A tél elűzését ebben az évben is igen komolyan vették Panyolán, ahol már 9. alkalommal várták farsangi felvonulásra az érdeklődőket. Az ’50-es, ’60-as évekbeli szatmári hagyományokra alapozzák évről évre a programot, ami nem is csak a szatmári tájegységre, hanem az egész Alföldre jellemző. A felvonuláson olyan karakterek is megjelentek, amelyek a szatmári farsang jellegzetességei, ilyen például a cigány asszony, a huszár, de halotti sirató is volt pappal, és természetesen a pulyaszedő sem hiányozhatott a farsangi programról.

„Télbúcsúztató, maszkos alakoskodás, népi színjáték, népi dráma. Sokféleképpen el lehet nevezni szakmai szempontból ezeket. Kiváló professzorom, Ujváry Zoltán még az ’50-es években, egyetemi hallgató korában járt Szatmárban Gunda Béla professzor úrral és akkor jött rá, milyen érték van ezeken a területeken” – nyilatkozta dr. Cservenyák László etnográfus, a Szatmári Múzeum igazgatója.

A testvér megyének számító Hargita megyéből is érkeztek a panyolai farsangra, akik az úgynevezett bikaütéssel búcsúztatják a telet.

„A bikaütés egy évszázadokra visszamenő hagyománya a településünknek, egy vallási eredetű hagyomány a tél űzésére, a farsangi időszak lezárására, a böjti időszak kezdetére. Ezt is jelzi a bika, hogy nem tudnak megegyezni a vásárosokkal, majd végül fejbe üti a bikát, cserépedény lehullik, kibújik belőle az ember és elégetjük a szalmát és beleseperjük a tóba, így űzzük el a rosszat úgymond, a telet” – mesélte Hamar Attila.

Vendégségben a mohácsi busók

Ebben az évben is ellátogattak mohácsi busók Panyolára, akik tavaly Nyíregyházán is részt vettek a IV. Nyírségi Disznótoros Fesztiválon, ami egyben a 20. Böllérfesztivál is volt. A rendezvény a Nyíregyházi Egyetem népzenészei, a mohácsi busók és a panyolai alakoskodók közreműködésével jött létre. A busójárás is egy tavaszváró, téltemető népszokás, amely Mohács és környékén élő, többségükben római katolikus délszlávok, a sokácok farsangi maszkos alakoskodásából és dramatikus néphagyományából ered. Nyíregyháza polgármestere, dr. Kovács Ferenc tavalyi köszöntőjében arról beszélt a disznótoros fesztiválon, hogy a városban fontosnak tartják az évszázados tradíciókat, ezért is van szükség az ehhez hasonló programokra, hogy megmutassuk értékeinket. A Sóstói Múzeumfalu rendezvénye nagy népszerűségnek örvend a helyiek körében, de a turisztikai vonzereje is óriási, több ezren látogatnak el ilyenkor a skanzenbe, hogy megkóstolják az igazi disznótoros ételeket.

Disznótoros 2023-ban is

Március 4-én lesz az V. Nyírségi Disznótoros Fesztivál és XXI. Nemzetközi Böllérverseny a Sóstói Múzeumfaluban. Még várják a csapatok jelentkezését, egészen február 25-ig. Az ételek mellett színpadi programok is várják majd a látogatókat a skanzenben, ahol legalább 15–20 ezer adag étel készül majd. Előzetesen pedig már azt is lehet tudni, hogy március negyedikén az önkormányzat támogatásának köszönhetően díjmentes autóbusz különjáratok fognak indulni Sóstógyógyfürdőre.