Szeptember 21. – Az ősz nemzetközi napja

Bár még nem sárgulnak a falevelek és nem ropognak a lábunk alatt, ha erdei túrára megyünk, mégis visszavonhatatlanul itt van. És ezt nemcsak onnan tudom, hogy megjelentek a mécsesek a boltok polcain, hanem onnan is, hogy zord szél üdvözölt reggel, amikor kinyitottam az ajtót. Kifejezetten hűvös volt a hajnal, a hétfő összes bajával együtt. Tűnődve álltam a ruhásszekrény előtt, mit adjak a lányomra, hogy ne fázzon meg, de melege se legyen. Talán vége a vénasszonyok nyarának, és lassan fel kell készülni azokra a nyirkos, ködös, „nem szeretem-napokra”, amikor legszívesebben egy bögre meleg teával üldögélnénk egész nap a kanapén és olvasnánk, vagy csak úgy, néznénk ki a fejünkből.

Kuckósodnánk

A mérsékelt égövön meg kell békélni a változatossággal, hiszen papírforma szerint négy évszak körforgása adja ki az évet. Már a kisgyermekek is tudják, hogy a tél, a tavasz, a nyár és az ősz váltogatja egymást, mi pedig ennek megfelelően a ruhatárunkat, vagy éppen kapcsolunk klímáról gázkazánra. Bár az ősz nemzetközi napja (szeptember 21.) nem esik egybe a csillagászati ősszel (szeptember 23.), most már végérvényesen itt van és marad december 22-éig. Ezek a dátumok nemcsak azért léteznek, mert kell húzni egy határvonalat nyár és ősz között, hanem természeti jelenségeket, eseményeket jelölnek. A szeptember 23-ai őszi napéjegyenlőség idején a napsugarak az Egyenlítőn delelnek, pontosan 90 fokos szögben, és a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész Földön egyformák. Ezután az északi féltekén egyre rövidebbek lesznek a nappalok, annyira, hogy december elején már délután négykor olyan fényviszonyok uralkodnak, mint nyáron este fél tíz körül. :(

Vivaldi, Petőfi és Verlaine

Lehet az őszt szeretni, vagy nem szeretni, az azonban vitathatatlan, hogy számos művészt ihletett meg. Nem csoda, hiszen a milliónyi színben pompázó falevelek, a meleg árnyalatú erdőrészletek, de még a sejtelmes ködös esték is titokzatosságról árulkodnak. Ha belegondolunk, annyi minden, jó dolgot tartogat az ősz! A kertekben, a konyhákban és a meleg, fűtött szobákban, ahol ismét közelebb kerülnek egymáshoz barátok, családtagok. A könnyed nyári ízek után testesebb ételek főnek a fazekakban, olyanok, amelyek a lelket is megmelengetik. És ha jól belegondolunk, elmondjuk magunkban Petőfi versét, rögtön nem nézünk olyan pesszimistán az előttünk álló időszakra!

[REKLAM]

Ha kedvük támad, készítsenek este egy finom, tápláló krémlevest, tegyék fel Vivaldi: Négy évszak – Ősz című művét, vegyenek egy verseskötetet a kezükbe és köszöntsék a régi-új ismerőst!

Sárgarépa-krémleves pirított napraforgómaggal
3 nagyobb sárgarépa
1 nagyobb krumpli
olivaolaj, 1 tartósítószermentes leveskocka, pici reszelt szerecsendió
1–1,5 liter víz

A sárgarépát korongokra vágjuk, megfuttatjuk olajban, majd belekockázzuk a krumplit. Felöntjük vízzel és fedő alatt addig főzzük, amíg forrni nem kezd. Ekkor takarékra vesszük alatta a lángot, beleteszünk egy leveskockát (ebben vannak a fűszerek és a só, ezért nem kell bele más), reszelünk bele egy kevés szerecsendiót, lefedjük és addig főzzük, amíg minden puha lesz benne. Ekkor elzárjuk a lángot és összeturmixoljuk a levest. Tejtermék nem szükséges bele, hiszen a krumpli sűríti, de aki lágyabbá akarja tenni, tehet bele főzőtejszínt is. Száraz serpenyőben pirított napraforgómaggal tálaljuk.

Ha hidegebbre fordul az idő, hasonló levest készíthetünk sütőtökből is!

A leves mellé egy kis olvasnivaló
Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra
Tóth Árpád: Őszi kérdés
Ady Endre: Párisban járt az Ősz
Paul Verlaine: Őszi chanson

Mikita Eszter

(Fotó: Bakos Nátán)