A digitalizáció a munkavállalók életében minden eddiginél hangsúlyosabban jelenik meg a koronavírus-jűrvány terjedésének hatására. Ma Magyarországon a becslések szerint közel ötszázezer olyan munkavállaló dolgozik, akinek nap mint nap digitalizációs eszközöket kell használniuk a munkájuk során. A kényszerű home office időszaka pozitív meglepetéseket is hozott. Szakértők szerint az elmúlt hetek tapasztalatai azt mutatják, hogy sok ügyintézés felgyorsult annak köszönhetően, hogy az alkalmazottak otthonról végezték a munkájukat.

Másfél millió diák és mintegy százötvenezer tanár számára jelentett korszakhatárt március 16-a, amikortól a koronavírus-járványveszély miatt digitális oktatásra tért rá az ország.

A home office térnyerése által egyre többen fognak digitális eszközöket használni

A digitalizáció az iskoláskorúak mellett a felnőttek életében is minden eddiginél hangsúlyosabban jelenik meg a koronavírus-járvány hatására. Ma Magyarországon a becslések szerint közel ötszázezer olyan munkavállaló dolgozik, akinek nap mint nap digitalizációs eszközöket kell használniuk a munkájuk során, nyolc-tíz éven belül pedig akár 1,5 millióra is nőhet a számuk.

A szakértők szerint ezt a folyamatot akár fel is gyorsíthatja a home office mostani térnyerése. Pintér Róbert, a Reacty Digital üzletfejlesztési igazgatója az M1 Summa című műsorában elmondta: „sokak számára egy online meeting megszervezése vagy egy hangfelvétel létrehozása eddig a komfortzónán kívüli volt, mostantól viszont napi rutinná válhat”.

Hozzátette, azok a digitális szokások, azok a digitális írástudás-képességek, amelyeket most a home office során megszereznek az emberek, tartósan meg fognak maradni. Pár év elteltével az emberek elkezdhetnek egymással hétköznapi téren is új eszközöket, szoftvereket, alkalmazásokat használni.

A kialakult válsághelyzet a szakértők szerint átírhatja a napi szokásainkat számos területen.

A sárga csekkek helyett most vélhetően többen részesítik előnyben az online befizetést, de valószínűleg minden eddiginél többen töltik ki online a lottószelvényüket, vagy éppen rendelnek élelmiszert a webshopon keresztül.

Pozitív hatást is eredményezett

Molnár Attila, IVSZ-Szövetség a digitális gazdaságért főtitkára szerint a kényszerű home office időszaka pozitív meglepetéseket is hozott. Hozzátette, az elmúlt hetek tapasztalatai azt mutatják, hogy sok ügyintézés felgyorsult annak köszönhetően, hogy az alkalmazottak otthonról végezték a munkájukat.

Sávszélesség tekintetében a top 10-ben vagyunk

„Az internet hazai lefedettsége és gyorsasága nem lehet akadálya a digitalizáció térnyerésének” – teszi hozzá Pintér Róbert.

„Magyarország például a mobilinternet fejlettsége, sávszélessége tekintetében a top 10-ben van. Ezért volt különösen öröm, hogy a nagy szolgáltatók egyöntetűen adtak ingyen internetet az emberek számára” – mondta Pintér Róbert. Hozzátette, a szélessávú internet, a vezetékes internet terén is jól állunk, különösen mivel az utóbbi években a szélessávú internetprogramnak köszönhetően sok helyre építettek ki kapcsolatokat.

Eszközellátottságban már egy kicsit rosszabb a helyzet, több olyan háztartás is van, ahol csak egy számítógép van, ami megnehezíti a munkavégzést, mert a család tagjai meg kell, hogy osztozzanak az okoseszközön.

Fejlődik a digitális gazdaság

A digitális gazdaság folyamatos fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben. Becslések szerint 2023-ra a gazdaság hozzáadott értékteremtésének 25 százalékát adhatja – derül ki az IVSZ és a Microsoft tavaly publikált kutatásból. Ez azt jelenti, hogy

már most eléri a hatezermilliárd forintot az infokommunikációs szektor teljesítménye.

Átlagosan a nemzetgazdasági beruházások 3,5 százalékát és a K+F ráfordítások közel 7 százalékát fordítják erre a területre.

Molnár Attila elmondta, a digitalizáció a magyar nemzetgazdaságnak körülbelül 20 százalékát öleli fel.

Ez nem tartalmazza az ágazaton kívüli, de digitalizált munkahelyeket, például egy banknak a szoftverfejlesztő részlegeit vagy más ágazatokat. Hozzátette, az exportnak körülbelül 7,9 százalékát adta ez a szektor. „Ez a járműgyártás után a második legnagyobb, illetve nagyobb, mint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar együtt” – mondta Molnár Attila.

A digitális szektor a koronavírus elleni küzdelemből is igyekszik kivenni a részét. Március 24-én jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium, hogy elindították a Digitális Összefogás projektet, amelynek célja, hogy a szektor szereplői által felajánlott eszközök és szolgáltatások minden érintetthez, így a járvány miatt leginkább veszélyeztetett hatvanöt év feletti korosztályhoz is eljussanak.

Már az első napokban 58 vállalkozás 80 felajánlást tett, de a szervezők további jelentkezőket várnak még a Digitális jólét program honlapján.