Nyíregyháza szülöttére, a város krónikására emlékeztünk születésének 139.évfordulóján. A Krúdy Nap délutáni könyvtári eseménye volt a Nyíregyházi Egyetem diákszínjátszóinak előadása, melyet Karádi Zsolt állított össze és rendezett. Így lett teljes a könyvtári megemlékezés a Krúdy emlékkiállítással.

Több ezer oldal a színpadon

Stánczy Pista novellája, A hóember szeretője lett a címadója annak a lírai játéknak, melyet egyetemi hallgatók adtak elő. Krúdy kedves Sóstójának erdejéből gyűjtötték a vörös-sárgás leveleket, és a díszletként használt őszi avar adta borongós hangulatát az előadásnak, mely szövegeit alapvetően az Álmoskönyvből, Szindbád novellákból, és egyéb folyóiratok hasábjain megjelent Krúdy novellákból válogatta Karádi Zsolt irodalomtörténész, a Nyíregyházi Egyetem tanára. Újraolvasott néhány ezer oldalt az író műveiből, így állt össze egy szűk tanórányi anyag, melyet olykor-olykor dramatizálni kellett a diákokkal, hogy a Krúdy-féle leíró részletekből párbeszédek szülessenek.

– Nem elsősorban története van ennek, inkább kaleidoszkóp-szerű, ahogy illogikusan az álmok következnek egymásból. Bevezetés Krúdy világába. Krúdy világának apropóján elgondolkodunk életről, halálról, szerelemről, boldogságról, mámorról, borról, őszről és tavaszról, mindarról, ami belefért Krúdy fantasztikusan gazdag világába – fogalmazott dr. Karádi Zsolt.

Élő zene és tánc

A lírai játék szövegét lelkesen fogadták a szereplők, s megpróbálták élővé tenni Krúdy hosszú, olykor cikornyás mondatait. Átszűrték saját egyéniségükön, s így született A hóember szeretője oratórikus módon, élő zenével és tánccal – a Vikár Sándor Zeneiskola tanárai, illetve a Művészeti Szakgimnázium tánctagozatos diákjai közreműködésével. Az előadók a későbbiekben is vállalnak előadást, ha felkérést kapnak iskolákból, művelődési intézményekből, bemutatván a modern magyar széppróza megteremtőjének, Krúdy Gyulának elragadó hangulatú irodalmát.

Matyasovszki Edit