A Magyar Levéltárosok Egyesülete pécsi vándorgyűlésén a Dóka Klára-díj I. fokozatával jutalmazták a MNL megyei főlevéltárosát, Dr. Galambos Sándort. A kitüntetett munkássága közművelődési területen, a külföldi levéltárakkal való kapcsolattartásban, illetve a dualizmus korának kutatásában teljesedett ki.

A hazánkban dolgozó 1500 közeli levéltáros szakmai szervezete a Magyar Levéltárosok Egyesülete éves vándorgyűlésén, Pécsett adományozta Dr. Galambos Sándornak, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár főlevéltárosának a neves kutatóról, Dóka Kláráról elnevezett díj I. fokozatát, mely első alkalommal érkezett Nyíregyházára. A laudáció pontosan körvonalazta a kitüntetett eddigi életpályája fontos állomásait.

Pár jó tulajdonságot gyűjtenek össze, és mélyen hallgatnak a kevésbé előnyös tulajdonságokról. De összességében, mint levéltáros kaptam ezt a díjat. A külföldi levéltárakkal való kapcsolatot, a társ levéltárakkal való kapcsolatot emelték ki elsősorban.

– szólt a díjazott, Dr. Galambos Sándor.

A szabolcs-szatmár-bereg megyei az egyetlen olyan intézmény, mely három országgal határos.

Támogatja ez az itteniek szakmai munkáját, hiszen gyakorta előfordul, hogy egy téma vagy egy kor után a szomszédos országokban kell kutatni. Ez az együttműködés az évente megrendezett Nemzetközi Levéltári Napokban teljesedik ki. Emellett Nyíregyháza német testvérvárosa, Iserlohn is szolgáltat adatokat a hazai történelmi eseményekkel kapcsolatos kutatásokhoz.

Két kötet is megjelent Galambos Sándor szerkesztésében az 1848-49-es események német sajtójáról, illetve az 1956-os menekültek ügyéről.

A Dóka Klára-díjas levéltárost a dualizmus korának jeles történészét kiemelten a civil szféra alapítványai, egyesületei foglalkoztatták, melyek karitatív jellege olvasható a témáról írott könyvében.

A pécsi vándorgyűlés a forrásközlő, a közművelődési és a levéltár-pedagógiai szekcióban dolgozott, illetve plenáris ülés keretében az adatvédelemről és az információ szabadságáról hallgattak tájékoztatót a szakemberek.

Az adatvédelem fókuszában a személyiségi jogok védelme áll. Az egyik alapvető szabály, ami a levéltári törvényben jelent meg, az azt tartalmazza, hogy a személyhez szorosan kapcsolódó személyes adatok csak akkor tehetők közzé, ha a születésétől eltelt 90 év, vagy a halálozásától 30. Most egymással ellentétes tendenciák is megjelentek e témakörben. Vannak, aki szeretnék ezt szigorúbbá tenni, és vannak akik azt mondják, hogy minél több adatot közzé kell tenni. Nagyon bonyolult a kérdés. Ez a polgári jogoknak az egyik alappillére.

– szólt a vándorgyűlés fő témájáról a megyei főlevéltáros.

A 90-es évek közepén született levéltári törvény szabályait igyekeznek folyamatosan az élethez igazítani, hiszen a levéltár minden titkok tudója, fontos dokumentumok őrzője, tehát nem mellékes, milyen jog szerint nyúlnak az ott dolgozók a múlthoz.

Az oral history, vagyis az elbeszélt történelem is eszköze a kutatásoknak, eszerint készülnek interjúk, filmek, illetve jelentős számban keresik magánszemélyek családfakutatással a levéltárakat, így épül be az egyén élete a közösség hiteles történelmébe, a közelmúlt vagy a régmúlt eseményei tükrében.

Matyasovszki Edit