Háborús filmdráma a Krúdy Art Moziban – A Sátán fattya
Zsigmond Dezső A Sátán fattya című magyar háborús filmdrámájának megyei bemutatója volt csütörtökön a Krúdy Art Moziban. A film jelentős részét a Sóstói Múzeumfaluban forgatták. A szereplők között Pregitzer Fruzsina, nyíregyházi színművész is feltűnik.
Nagy Zoltán Mihály kortárs kárpátaljai író, azonos című kisregénye alapján a rendező Zsigmond Dezső és Balogh Géza, egykori nyíregyházi újságíró forgatókönyve nyomán forgatták a filmet Sóstón. Kárpátalja XX. századi történelmének legtragikusabb, legtöbb áldozatot követelő időszakában, a háború végén, az úgynevezett felszabadulás utáni periódusban játszódik. A sztálini lágerek embertelenségéről, és a munkatáborokba elhurcolt férfiak miatt magukra maradt nők keserves életét, az elnéptelenedő falvak borzalmas világát idézi.
További képekért kattintson a fotóra!
Fotók: Szarka Lajos
Ahogy a rendező, Zsigmond Dezső fogalmaz:
Ez a film egy sikoly, egy kiáltás, egy kis nép egy darabjának, a magyar nép egy darabjának, amelyik átkerült nem Magyarországra, hanem 43-44-ben már a Szovjetúnió része lett, a cseh megszállás után. Azt gondoltuk, hogy artikulálni kell ezt a kiáltást, még akkor is, ha sok-sok évtizedet késtünk vele.
Dokumentarista hűséggel forgatták a történetet, hiszen nem mese mindaz, ami sajnos megesett a közelmúlt világában körülöttünk, és itt a közelünkben.
Kislány korom óta, 10 éves voltam, amikor Vidnyánszky Éva néni gyerekstúdiójába kezdtem járni. Éva néni minden évben megemlékezett ezekről az emberekről, felkutattuk ott a környékünkön élő elhurcoltak verseit, történeteit, családomban nagyon messzi rokonságban volt csak személyes érintettség a dologban, úgyhogy egész kislány korom óta hallottam ezekről a történetekről.
– nyilatkozta a női főszerepet játszó beregszászi színésznő, Tarpai Viktória.
A film erejét éppen az adja, hogy nem a munkatáborok gyötrelmeit mutatja meg, hanem az ártatlan nők, a fiatal lányok lelki szenvedései, a kegyetlenül zárt világban, szigorú hagyományok szerint élő falu népének ítélete felől rajzolja e világnak képeit.
Egy női lélek rezdüléseit követi tulajdonképpen, s egy női lélek passiójárását próbálja ábrázolni, és mi is ezt próbáltuk a filmben megmutatni.
– tette hozzá Zsigmond Dezső.
Török Eszter figuráját, a női főszerepet játszó beregszászi művész így fogalmaz:
Nyilván teljesen más érzés erőszak során anyává válni, mint amikor az embernek szeretetből és szerelemből születik gyermeke. Hát bizony, nem lesz ennek boldog vége!
Másfél éves munka után, a Gulág Emlékbizottság támogatásával tavaly decemberben tartották a budapesti bemutatót, a megyei díszbemutatót pedig csütörtökön a Krúdy Art Moziban, ahol a nagy érdeklődés miatt kétszer is levetítették az alkotást.
További képekért kattintson a fotóra!
Fotók: Szarka Lajos
Január 22-én Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán lesz látható a film. Az alkotók szerint nem lesz ez közönségsiker, de nagy erejű mozinak vélik azokban a közösségekben, ahol az érintettek családjai élnek, illetve sokakat megérinthet a XX. századi történelem e szégyenteli időszaka.
Matyasovszki Edit
