– Én mindig jogász akartam lenni, nekem nagyapám is ügyvéd volt, édesapám ma is ügyvéd és ügyvédként dolgoztam – így kezdett karrierjének mesélésébe Gulyás Gergely a Hotel Centrálban. Kiderült, már gyermekkora óta dédelgette az álmot, hogy felnőttként jogász lesz. 2004-ben meg is szerezte a jogi diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Három év múlva szakvizsgát tett. 2008-tól ügyvédként dolgozott. Közben megbízott egyetemi oktatónak kérték fel a Károli Gáspár Református Egyetem Alkotmányjogi Tanszékén. A 2010-es választásokon az Országgyűlésbe is bejutott. 2011-2012 között a Nemzetbiztonsági Bizottság alelnöke volt, most az Országgyűlés egyik alelnöke. Azon három személy egyike közé tartozik, akikre a kormánypártok az új alkotmány megszövegezését bízták, és ő volt a frakció vezérszónoka az Alaptörvény előkészítéséről szóló parlamenti vitában. Nyíregyházán azt mondta, Magyarország azon közép-kelet európai országok közé tartozik, ahol a rendszerváltást követő 10 évben nem készült új alkotmány.

Alkotmány, alaptörvény

A jelenlegi Alaptörvényről pedig úgy nyilatkozott, ez az első demokratikusan elfogadott Alaptörvénye az országnak. Arról is beszélt, mi a különbség az alkotmány és az Alaptörvény között. 

További képekért kattintson a fotóra!

– Nekünk gyakorlatilag az 1000 éves államiságunk időszakából, több mint 950 éven keresztül történeti alkotmányunk volt, és azt mondtuk, hogy mindig az írott alkotmány az elsődleges, de értelmezési keretként a történeti alkotmány, a történeti értelmezés is legitim, ezért a történeti alkotmány is ilyen értelemben az alkotmány része. Ezért gondoltuk azt, hogy ami tételes jogszabályokat alkalmazza, azt Alaptörvénynek kell hívni. Az alkotmányba beletartozik minden, amit a jogtörténet még ehhez értelmezési keretként hozzátesz – tette hozzá Gulyás Gergely.

Jobb volt írni, mint vitázni

Gulyás Gergely emellett arról is beszélt, hogy az Alaptörvény kialakulása és a megalkotási folyamata sokkal izgalmasabb, mint a napi viták körülötte. Kiemelte, a megírásánál a rendszerváltás után újraírt alkotmányra támaszkodtak. Az államszervezeti részre vonatkozó fejezetek így konzervatívak. Megemlítette, hogy a megváltozott helyzetre való tekintettel belekerült olyan fogalom is, mint a terrorveszély, de magyar állam működésének folyamatosságát, tekintélyét ezek a módosítások nem veszélyeztetik.

Z. Pintye Zsolt

(Fotó: Szarka Lajos)