Vavrinecz András második diplomáját a Bessenyei György Tanárképzõ Fõiskolán 2000-ben szerezte ének-zene - népzene tanári szakon. Pályája kezdetén 1974-ben kezdett népzenével foglalkozni, tízévi hegedûtanulás és négy év szimfonikus zenei gyakorlat után. A mindennapi gyakorlat, táncházak, zenekari koncertek, táncegyüttesek kísérése mellett kezdettõl fogva elkötelezettséget érzett a hangszeres népzene gyûjtése, lejegyzése, tudományos feldolgozása és publikálása iránt. E munkájában nagy segítséget kapott Martin Györgytõl, az MTA Zenetudományi Intézet Néptáncosztályának vezetõjétõl, aki nemcsak hasznos tanácsokkal látta el, hanem saját gyûjtései lejegyzésére és kisebb dolgozatok, tanulmányok elkészítésére is buzdította. 1975-tõl a mai napig rendszeresen jár népzenét gyûjteni a magyar nyelvterület különbözõ részeire: Somogy, Vas, Zala, Tolna, Nógrád, Gömör, Borsod, Abaúj, Zemplén, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Máramaros megyébe, az erdélyi Kalotaszeg, Mezõség és Marosszék, valamint Felvidék számos falujába. Több népzenei lemezen, kazettán mûködött közre zenészként, szerkesztõként, gyûjtõ-közreadóként, illetve zenei rendezõként. Fontosnak tartja a népzene gyûjtését, publikálását és tudományos feldolgozását is. Többek között az „ugrós tánctípus” monográfiai munkáiban is részt vett.

IDÉN ELÕSZÖR

Kérdésünkre elárulta, hogy a Martin György-díjat idén adták át elõször azon szakemberek számára, akik sokat tettek az elmúlt években a népmûvészeti mozgalomért Magyarországon.

– Az elismerés azért is fontos, mert az elsõk között megkapni nagy megtiszteltetés. A díjjal elismerték a több évtizedes szakmai, tudományos munkámat is, hiszen 1975 óta veszek részt a népzenei mozgalomban, rendszeresen járok népzenét gyûjteni, publikálok, részt veszek a népzenei oktatásban, a népzenei-néptáncos fesztiválokon, versenyeken zsûritagként tevékenykedem, továbbá aktívan muzsikálok is – tette hozzá a szakember.

Vavrinecz András most is oktat a Nyíregyházi Egyetemen. Munkájáról elmondta, hogy jelenleg négy hegedûs hallgatója van, tapasztalatával önálló munkára sarkallja õket, s abban inspirálja, hogy a késõbbiekben önállóan fel tudják dolgozni a különbözõ népzenei forrásokat, megismerjék a népzenei stílusokat.

– Fontosnak tartom a hangszeres népzenei repertoár átadásában a stílushûséget, arra törekszem, hogy hallgatóimnak megtanítsam, a gyûjtött vagy tanult népi dallamokból hogyan alkossanak újat, az elemekbõl komplex összeállításokat – emelte ki a népzenész-kutató.

Több kiadványa is megjelent

A jelenlegi és jövõbeni tudományos munkáiról elmondta, hogy nemrég jelent meg a Gömöri népzenei füzet címû kiadvány brácsa-bõgõ melléklete, amelynek a hangzó- és videómellékletét készítette el. Tavasszal jelenik meg egy hasonló, Kalotaszegi népzenei füzet Viski Rudolf prímás dallamaiból, ennek hangzóanyagát szintén õ készítette. Fontos szakmai munkái közé sorolható a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének honlapján található néptáncos gyûjtésekbõl készült Néptánc Tudástár nevû adatbázis, melynek Táncdallamok része, valamint a Táncház Egyesület honlapján lévõ tudásbázis néptáncos és népzenei forrásainak összeállítása is az õ munkája. – Ez utóbbiban szöveges ismertetéseket, táncos és zenei adatokat, videófelvételeket, fényképeket gyûjtöttem össze – emelte ki Vavrinecz András, Martin György-díjas népzenekutató.

Béres Tamás