Egy elfeledett hadsereg emlékére - A Nemzeti Hadseregtől a Magyar Királyi Honvédségig
A Nemzeti Hadseregtől a Magyar Királyi Honvédségig címmel rendez konferenciát 2021. december 9-én 14.30-tól, 10-én 9.30-tól, illetve a Nyíregyházi Egyetemen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület a VERITÁS Történetkutató Intézettel és Levéltárral, a Jósa András Múzeummal és a helyben állomásozó Magyar Honvédség 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred Honvédelmi Oktatási és Kulturális Központjával karöltve. A témában dr. Bene János múzeumigazgató írta most le gondolatait.
Elfeledett hadsereget írtunk, de nevezhettük volna dicső vagy éppen elátkozott hadseregnek is, attól függően, hogy mikor, melyik politikai rendszerben említették őket. A trianoni békediktátum után lassan talpra álló nemzet a súlyos kötöttségek ellenére is bennük látta az elszakított területek visszaszerzésének kulcsát, 1938 és 1941 között virágesővel köszöntötte őket a hazához visszacsatolt Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély és a Székelyföld, majd a Délvidék magyar lakossága. Azután ez a hadsereg, ezek a katonák lettek a dicsőséges Szovjetunió Vörös Hadsereg ellen harcoló fasiszta horda, csőcselék, az utolsó csatlós, kiknek az emlékét is ki akarták törölni az emberek fejéből. A háborúról, a kegyetlen és durva hadifogságról a megváltozott politikai viszonyok között pedig még beszélni sem lehetett, ennek a hadseregnek tiszti- és altiszti karát a háború után jobb esetben nyugdíjazták, B-listázták, elbocsátották, de sok százukra koholt vádak, népellenes kreált bűnök alapján súlyos börtönévek, vagy az akasztófa várt. A túlélők pedig viselték csendben sorsukat, s csak a rendszerváltás után nyíltak meg, akkor is még mindig félve, és mesélték el mindazt, amit láttak, átéltek. Rehabilitálásuk is akkor kezdődött meg igazán.
Róluk, erről a hadseregről, ennek katonáiról szólnak majd e konferencia előadásai. Aktualitását pedig az adja, hogy a Magyar Nemzeti Hadsereg szervezése már az utolsó napjait élő Magyar Tanácsköztársaság idején megkezdődött Szegeden, majd Siófokon a fővezér, Horthy Miklós ellentengernagy parancsnoksága alatt. Jogutódja, a Magyar Királyi Honvédség hivatalos megalakulásának napja 1922. január 4. Ez a honvédség természetes elődjének tekintette a kiegyezés után megszervezett egykori Magyar Királyi Honvédséget, annak legnemesebb hagyományait. Első tiszti- és altiszti karának nagy része is abból a hadseregből került ki, s őket váltotta fel folyamatosan a két világháború között a Ludovika Akadémiát, illetve a jutasi Kinizsi Pál Altisztképző Iskolán végzett, kiválóan képzett fiatal tisztek és altisztek sora.
A konferencia előadóinak személye pedig biztosíték arra, hogy a hallgatóság első kézből, a Magyar Királyi Honvédség történetének avatott kutatóitól kaphat pontos és hiteles adatokat a Horthy-kor hadseregéről.
– A konferencián az érvényes járványügyi előírásoknak megfelelően csak védettségi igazolvánnyal lehet részt venni.
– Szintén a járványügyi helyzet miatt a másnapi, tehát a december 10-i záró adventi koncertet pedig tavaszra halasztották.
– A szervezők kérik, hogy előzetes részvételi szándékukat jelezzék. Bővebb információ: dr. Bene János elnök, telefon: 06-20/339-3351, e-mail: magyarhuszar@gmail.com, Mogyorós Enikő Tímea, telefon: 06-30/249-7695, e-mail: mogyoros.eniko@gmail.com
A rendezvény fővédnöke: dr. Benkő Tibor, Magyarország Honvédelmi minisztere.
Témák csütörtökön és pénteken:
– A Nemzeti Hadseregtől a Magyar Királyi Honvédségig
– A Magyar Nemzeti Hadsereg létrejötte
– A Magyar Királyi Honvédség szervezeti változásai 1922–1944
– A Székely Hadosztályból a Magyar Királyi Honvédségbe
– Magyar Királyi Honvédség vezetési/irányítási szintjei és annak változásai 1922–1945
– Honvédségi építkezések, laktanyák Nyíregyházán a két világháború között
– A páncélos fegyvernem a Magyar Királyi Honvédségben
– Hegyi csapatok a Magyar Királyi Honvédségben
– A magyar lovasság (huszárok) 1919–1945
