Egy elfeledett hadsereg emlékére  - A Nemzeti Hadseregtől a Magyar Királyi Honvédségig
Egy elfeledett hadsereg emlékére - A Nemzeti Hadseregtől a Magyar Királyi Honvédségig

A Nemzeti Hadseregtől a Magyar Királyi Honvédségig címmel rendez konferenciát 2021. december 9-én 14.30-tól, 10-én 9.30-tól, illetve a Nyíregyházi Egyetemen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület a VERITÁS Történetkutató Intézettel és Levéltárral, a Jósa András Múzeummal és a helyben állomásozó Magyar Honvédség 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred Honvédelmi Oktatási és Kulturális Központjával karöltve. A témában dr. Bene János múzeumigazgató írta most le gondolatait.

Elfeledett hadsereget írtunk, de nevezhettük volna dicső vagy éppen elátkozott hadseregnek is, attól függően, hogy mikor, melyik politikai rendszerben említették őket. A trianoni békediktátum után lassan talpra álló nemzet a súlyos kötöttségek ellenére is bennük látta az elszakított területek visszaszerzésének kulcsát, 1938 és 1941 között virágesővel köszöntötte őket a hazához visszacsatolt Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély és a Székelyföld, majd a Délvidék magyar lakossága. Azután ez a hadsereg, ezek a katonák lettek a dicsőséges Szovjetunió Vörös Hadsereg ellen harcoló fasiszta horda, csőcselék, az utolsó csatlós, kiknek az emlékét is ki akarták törölni az emberek fejéből. A háborúról, a kegyetlen és durva hadifogságról a megváltozott politikai viszonyok között pedig még beszélni sem lehetett, ennek a hadseregnek tiszti- és altiszti karát a háború után jobb esetben nyugdíjazták, B-listázták, elbocsátották, de sok százukra koholt vádak, népellenes kreált bűnök alapján súlyos börtönévek, vagy az akasztófa várt. A túlélők pedig viselték csendben sorsukat, s csak a rendszerváltás után nyíltak meg, akkor is még mindig félve, és mesélték el mindazt, amit láttak, átéltek. Rehabilitálásuk is akkor kezdődött meg igazán.

Róluk, erről a hadseregről, ennek katonáiról szólnak majd e konferencia előadásai. Aktualitását pedig az adja, hogy a Magyar Nemzeti Hadsereg szervezése már az utolsó napjait élő Magyar Tanácsköztársaság idején megkezdődött Szegeden, majd Siófokon a fővezér, Horthy Miklós ellentengernagy parancsnoksága alatt. Jogutódja, a Magyar Királyi Honvédség hivatalos megalakulásának napja 1922. január 4. Ez a honvédség természetes elődjének tekintette a kiegyezés után megszervezett egykori Magyar Királyi Honvédséget, annak legnemesebb hagyományait. Első tiszti- és altiszti karának nagy része is abból a hadseregből került ki, s őket váltotta fel folyamatosan a két világháború között a Ludovika Akadémiát, illetve a jutasi Kinizsi Pál Altisztképző Iskolán végzett, kiválóan képzett fiatal tisztek és altisztek sora.

A konferencia előadóinak személye pedig biztosíték arra, hogy a hallgatóság első kézből, a Magyar Királyi Honvédség történetének avatott kutatóitól kaphat pontos és hiteles adatokat a Horthy-kor hadseregéről.

– A konferencián az érvényes járványügyi előírásoknak megfelelően csak védettségi igazolvánnyal lehet részt venni.

– Szintén a járványügyi helyzet miatt a másnapi, tehát a december 10-i záró adventi koncertet pedig tavaszra halasztották.

– A szervezők kérik, hogy előzetes részvételi szándékukat jelezzék. Bővebb információ: dr. Bene János elnök, telefon: 06-20/339-3351, e-mail: magyarhu­szar@gmail.com, Mogyorós Enikő Tímea, telefon: 06-30/249-7695, e-mail: mogyo­ros.eni­ko@gmail.com

A rendezvény fővédnöke: dr. Benkő Tibor, Magyarország Honvédelmi minisztere.

Témák csütörtökön és pénteken:

– A Nemzeti Hadseregtől a Magyar Királyi Honvédségig

– A Magyar Nemzeti Hadsereg létrejötte

– A Magyar Királyi Honvédség szervezeti változásai 1922–1944

– A Székely Hadosztályból a Magyar Királyi Honvédségbe

– Magyar Királyi Honvédség vezetési/irányítási szintjei és annak változásai 1922–1945

– Honvédségi építkezések, laktanyák Nyíregyházán a két világháború között

– A páncélos fegyvernem a Magyar Királyi Honvédségben

– Hegyi csapatok a Magyar Királyi Honvédségben

– A magyar lovasság (huszárok) 1919–1945