Pávai Vajna Ferenc (1886–1964) geológus, a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa, a magyar kőolaj- és földgázkutatások egyik úttörője. Neki köszönhetjük több jelentős gyógy- és hévizünk feltárását (pl. Szeged, Hajdúszoboszló, Karcag, Berekfürdő, Debrecen, Szolnok), amelyek eredményeképpen csodálatos gyógyító erejű meleg vizes fürdők sora született.

Városunkban is nagy visszhangot keltettek a hajdúszoboszlói fúrások eredményei, amelyek során a földgáz után kutatva 73 °C-os hévíz tört a felszínre 1925 októberében. Egy évvel később Vajna és csapata már Nyíregyháza határában végzett fúrásokat. Tapasztalatait így foglalta össze: „meleg, illetve forró ásványos vizekre csak nagyobb mélységből számíthatunk és pedig nem a Sóstó, hanem a város közvetlen közelében megejtett mélyfúrások árán, ha azokkal sikerül a vastagabbnak ígérkező harmadkori agyagokat keresztülfúrni, amelyek alatt földgázok és más szénhidrogének is lehetnek felhalmozva”.

Nemcsak Pávai, hanem a város javát akarók is nagy reményeket fűztek a mélyfúrásokhoz: „Nyíregyházának az a férfiú lesz második megalapítója, aki megfúratja a sóstói melegforrást!” – összegzett Vertse K. Andor a Nyírvidék hasábjain, 1929 elején.

Pávai Vajna 1929 szeptemberében járt újra Nyíregyházán. Ekkor a vele készített interjúban újra megerősítette, hogy a „Bujtoson, a téglagyár mellett földgázt vagy ásványos hőforrást kaphatunk”. Megállapítását arra alapozta, hogy itt „olyan redőzése, boltozódása van a földrétegeknek, mint Szoboszlón, vagy Karcagon és e boltozódás átfúrásával megkapnók az eruptive kitörő földgázt vagy ásványos hőforrást”. Azt is valószínűsíti, hogy „magasabb szinteken még ivóvíznek alkalmas felszállóvizeket is lehetne feltárni”. Ezek igazolásához legalább 1500 méter mélyre kellene fúrni. A gazdasági válság azonban romba döntötte ezt az álmot.
Egészen 1957-ig kellett várni, amikor Pávai Vajna Ferenc tanácsára megfúrták Sóstón az első 998 méteres kutat, amely 50 °C-os, kloridokban és karbonátokban gazdag gyógyhatású vizet adott. Később még további 3 kút mélyítésére került sor.

Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)

Fotó:Nyíregyháza-Sóstó