Ahogy a hét minden napján, ekkor is zsúfolásig megtelt a piac. A vásárlók ugyan rácsodálkoztak a kitelepült televízióstábra, de nem lepődtek meg, hiszen a felújítás óta számos rendezvény helyszíne volt már a létesítmény, amellett, hogy a hét minden napján várják a vevőket. De nemcsak az őstermelők kínálják portékájukat, hanem a kereskedők és a csarnokban lévő üzletek is hétfőtől vasárnapig. A piac fejlesztése nem most kezdődött és még nem is ért véget – erről már Bocskai Péter, a NYÍRVV Nonprofit Kft. ügyvezetője nyilatkozott a Sziesztában. Elmondta: a piac fejlesztése a csarnok megújulásával vette kezdetét. Az asztalátrendezést a csarnok belsejének felújítása követte, majd a külső homlokzat arculata is megváltozott és az üzletek is megszépültek. Ma már modern gépészeti hálózat teszi a kor igényeinek megfelelővé az épületet.

További fejlesztések

A külső tér lefedésének gondolata ekkor született meg, majd hamarosan meg is valósult. A lefedett vásártér burkolata is elkészült hamarosan, és így alakulhatott ki a mai, a vásárlók által nagyon kedvelt fedett szabadpiac, ahol sem az eső, sem a kánikula nem lehet akadálya annak, hogy bevásároljunk a helyi termelők által kínált friss termékekből.
De ezzel nem ért még véget a fejlesztések sora – tudtuk meg. Az ügyvezető arról számolt be, hogy a piaccsarnok előtti tér rekonstrukcióját tervezik a jövőben, és a vásártér mögötti terület rendbetétele is elindul hamarosan, mellyel további 18 parkolóhely kialakítását teszi lehetővé.

Egyenesen a termelőtől

Kovalecz Róbert, a Piac és Vásártér Üzemeltetési Iroda vezetője arról számolt be, hogy profiltisztulás zajlik a piacon. Megjelentek a minőségi áruk és az igényesebb vásárlóközönség is. Az üzemeltető gazdasági társaságnak az a célja is megvalósult, hogy teret adjanak a nyíregyházi és a környéken tevékenykedő őstermelőknek portékájuk értékesítéséhez. A piacon, napi szinten 100–150 árus értékesít. Szerdai és szombati (piac)napokon ez a szám elérheti akár a 280-at is. 80 százalékuk termelő, a többi a kereskedő és a viszonteladó.
Kovalecz Róbert arról is szólt, hogy a gazdálkodók regisztrációval rendelkeznek, és nyilatkoztak arról is, hogy a szakhatóságoknál milyen igényt adtak be és mit árusítanak. Rövidesen ezt a vásárlók is megtudhatják, hiszen bevezetik azt az adattáblát, amelyről ez is leolvasható. Emellett készül egy nagy piactérkép is, ahol pontosan név szerint megtalálhatjuk a kedvenc portékánkat árusítót. A minőségről maguk az árusok gondoskodnak. Csodálatos termékeket kínálnak. A zöldség, gyümölcs, virágon kívül megtalálhatók a kézműves élelmiszerek is. A sajtoktól kezdve a füstölt árun át, a méz, a befőttek, lekvárok, savanyúságok, száraztészták és szinte felsorolhatatlan számú termékek még.

Büszkék a gazdálkodók

A gazdák szívesen beszélnek kínálatukról, és büszkén vállalnak olyan rendezvényeken is szerepet, ahol kifejezetten a kézműves termékeket népszerűsíthetik.
Marsalkó Gábor például finom sajtokat és tejtermékeket kínál a vásárlóknak. Az őstermelő családi vállalkozásban dolgozik. Testvérével közösen, aki a szarvasmarhák körüli teendőket látja el, míg Gábor a sajtokat, tejtermékeket édesanyjával készíti. A termékek értékesítése szerdán, pénteken, szombaton – a legforgalmasabb piaci napokon történik. Gábor sajtjai azonban nem egyszerű sajtok, hanem már-már remekművek. A frissektől az érleltig, a füstöltön át a parenyica különlegességekig, minden megtalálható itt. De ezen kívül mindenféle házi tejtermékkel tudnak szolgálni.

Marsalkó Gábor és Kocsis István a Szieszta című műsorban

Kocsis István mangalicamalacokkal foglalkozik. Gazdálkodásában a „termőföldtől az asztalig” elvet vallja. A családi vállalkozás megtermeli a takarmányt, náluk van a sertés törzsállomány, itt születnek a malacok és a feldolgozás is helyben történik, saját húsfeldolgozójukban. Az itt készült finomságokat Nyíregyházán, Szerencsen és Tiszavasváriban a piacon értékesítik. A 11 fős családi gazdaság azonban nemcsak a piacokon van jelen, hanem minden olyan rendezvényen, ahol a mangalica húskészítményeket népszerűsíthetik.

Fiatal gazda

Az asztalok között járva egy ifjú hölgyre is figyelmesek lehetnek, aki gyönyörű vágott virágokat kínál a betérőnek. Én első látásra családtagnak gondoltam, de hamar kiderült, hogy Molnár Barbara, maga a gazdálkodó. Elmesélte, hogy növénytermesztő és növényvédő technikusként pályázatot nyújtott be a fiatal gazdálkodók támogatását célzó programra, melyet el is nyert. Ebből az induló tőkéből kezdte el nemrégiben felépíteni vállalkozását. A gazdálkodó célja az, hogy legalább 500 négyzetméternyi termőterület álljon rendelkezésre a szálas virág termesztéséhez. A növények a magtól kezdve, a palántán át, a virágba borulásig fejlődnek Barbara kezei alatt, majd ő maga értékesíti őket a nyíregyházi piacon.

 Sipos Marianna