A második hullám a Csonka-Bereg megye területén lévõ településeket érintette, ahonnan 1944. november közepétõl és december elejéig, elsõsorban etnikai tisztogatási céllal gyûjtötték össze a civil lakosokat. Végül 1945 januárjában a német származású emberek összeírását és elszállítását rendelték el. Ez elsõsorban a svábok lakta településeket érintette.
    Városunkban két emlékmû hivatott a megyébõl elhurcoltak emlékének ápolására. Az elsõ bronztáblát 1994. november 2-án helyezték el az elhurcoltak kõbõl készült emlékmûvén (képünkön). 2006-ig ez az Országzászló téren állt, ekkor több másikkal együtt áthelyezték a Sóstói Múzeumfalu látogatókat fogadó bejárata elõtt kialakított parkba. Az áthelyezéssel ez az egyszerû emlékjel kikerült a köztudatból, már nem szolgálja eredeti szerepét. Ezért is volt szükség arra, hogy 2004. október 30-án egy olyan emlékmûvet adjanak át az Északi temetõben, amelynek gránittábláin a megyébõl elhurcoltak nevei olvashatók. A László Zoltán építész tervei alapján kialakított emlékhelynél minden év novemberében megemlékezéseket szervez a város, amelynek végén az évrõl évre fogyatkozó létszámú hozzátartozók helyezhetik el virágaikat, gyújthatják meg mécseseiket. A temetõbeli emlékhely 2006-ban egy síremlékkel bõvült. Ugyanis a második világháború idején kényszermunkára Moldáviába hurcolt és ott elhunyt vasutas édesapja, valamint sorstársai emléke elõtt tisztelegve Kõvári Ádám nyíregyházi lakos kérelmezte egy ismeretlen magyar áldozat földi maradványainak exhumálását, hazaszállítását és katonai tiszteletadással történõ újratemetését, ami 2006. november 17-én meg is történt. A sír fölé emelt gránitlapon Zelk Zoltán Parancs címû versének sorai olvashatók.
   Február 25-én a Gulág Emlékév véget ér, de a málenkij robotra elhurcoltak emlékét továbbra sem szabad feledni, azt ápolni, õrizni kell!

(Szerzõ: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)