A Führer Miklós építész tervei alapján eredetileg parókiának és bérpalotának szánt épület a szecesszió egyik ékes nyíregyházi példája. 1908-ban tették le az alapkövét és 1909 májusában adták át rendeltetésének. Az építkezést a László Testvérek építõmesterek végezték, míg az iparosmunkák legnagyobb része „jobb pesti iparosok” nevéhez köthetõ. Külön említésre méltó Krisztián Sándor szobrász és restaurátor, aki az épületet díszítõ dombormûveket készítette. Azért a kivitelezésben helyi vállalkozók is kaptak megbízást, például az üvegezést Wassermann Sámuel, a bádogosmunkát Papp Dániel végezte.

A görögkatolikus egyházvezetõk és hívek régi vágya teljesült, amikor 1912-ben megalapították a Hajdúdorogi Egyházmegyét. Miklósy István sátoraljaújhelyi parochust 1913. október 5-én, Hajdúdorogon szentelték fel az egyházmegye elsõ püspökévé. Miklósy püspök ideiglenes székhelyéül – elsõsorban logisztikai és gyakorlati szempontok miatt – Debrecent választotta. Azonban ott 1914. február 23-án román szélsõségesek bombamerényletet kíséreltek meg ellene. A püspök túlélte a merényletet, de három közvetlen munkatársa életét vesztette. Ezt követõen Miklósy az egyházmegye székhelyét Nyíregyházára helyezte át. Így teljesült azoknak az óhaja, akik kezdettõl a nyíregyházi székhely mellett agitáltak, akik hirdették, hogy a „város közönsége önmagát becsüli meg, magyar kultúrát, hazafias célt szolgál, ha nem csak kebelébe fogadja, hanem áldoz is az új püspökség székhelyéért”. Így lett a bérpalotának is kiváló épületbõl püspöki palota, amely az elsõ idõkben olyan vállalkozásoknak is helyt adott, mint a Pannonia kávéház...

Ilyés Gábor helytörténész