Társas kapcsolatok Nyíregyházán 2008–2018 - Fontos a társas támogatottság

Társas kapcsolatok Nyíregyházán 2008–2018 - Fontos a társas támogatottság
jelentősen nőtt városunk lakosságának az életminőség-indexe.
Társas kapcsolatok Nyíregyházán 2008–2018 - Fontos a társas támogatottság
Társas kapcsolatok Nyíregyházán 2008–2018 - Fontos a társas támogatottság
Társas kapcsolatok Nyíregyházán 2008–2018 - Fontos a társas támogatottság

A nyíregyháziak életminőségét vizsgáló, tíz év adatait feldolgozó kutatássorozat eredményeit nagy vonalakban már ismertettük. Eszerint jelentősen nőtt városunk lakosságának az életminőség-indexe. Ígéretünk szerint az egyes területek kibontását folytatjuk most, ezúttal dr. Huszti Éva főiskolai docens ír a társas kapcsolatok alakulásáról.

Az életminőség meghatározása, annak tartalma mai modern világunkban változásokon megy keresztül. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy pusztán az anyagi jólét nem elegendő a minőségi élethez, hiszen az anyagi javakon kívül egyre inkább szükség van nem anyagi jellegű dolgokra is. Az életminőség fogalmának akár objektív (társadalmi környezet), akár szubjektív (individuálisan megélt) megközelítését vesszük alapul, a társas kapcsolatok szerepe egyre hangsúlyosabbá válik. A nyíregyháziak életminőségét vizsgáló kutatássorozat kérdéskörei közé már az első adatfelvétel idején, 2008-ban bekerült a társas kapcsolatok vizsgálata is. Így lehetőség nyílt arra, hogy több kérdés, több dimenzió mentén vizsgáljuk meg az ország hetedik legnagyobb városában élő felnőtt népesség társas kapcsolathálózatának mintázatát.

Fontos a társas támogatottság

A társas kapcsolatok jelentőségét egyrészt az adja, hogy ezeken a kapcsolatokon társadalmi erőforrások áramlanak. Másrészt, mint ahogyan azt más kutatások is alátámasztották, azok az egyének, akik bármilyen társadalmi támaszt kapnak, elégedettebbek az életkörülményeikkel, boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak, pozitívan értékelik életminőségüket, tehát a társas támogatottság mértéke meghatározó része a szubjektív életminőségnek. Vizsgálataink során kíváncsiak voltunk, hogy vannak-e barátaik a megkérdezetteknek; tudnak-e segítséget kérni bizonyos élethelyzetekben családtagjaiktól, rokonaiktól, barátaiktól, ismerőseiktől; hogyan és milyen gyakran tartják a kapcsolatot szomszédikkal, mennyire vesznek részt a város életében, azaz járnak-e társaságokba, klubokba, tagjai-e civil szervezeteknek.

Baráti kapcsolatok alakulása

A társas kapcsolatok között lényeges szerepe van a baráti kapcsolatoknak. A barátságok különbözőek lehetnek: az intim, közeli barátságoktól a lazább, felületesebb, „haveri” kapcsolatokig terjedhetnek. Mégis, pusztán az, hogy van-e valakinek olyan „másik” a közelében, akire barátjaként gondol, fontos mutatója a személyes kapcsolathálózatnak. A jó barátok a családon kívüli olyan kapcsolatok, melyek biztonságot nyújtanak az egyénnek, kölcsönös segítségnyújtást, intim és bizalmas kapcsolatot jelentenek. Nyíregyházán a vizsgált tíz év során az átlagos barátok számát tekintve ingadozást figyelhettünk meg: legmagasabb barátszámot 2010-ben mértünk, mikor a megkérdezett felnőtt népesség átlagosan 6 barátról számolt be. Legkevesebbet 2015-ben mértünk, ekkor 4,7 volt az említett barátszám. A legutóbbi mérés idején átlagosan 5,12 barátról számoltak be, leggyakrabban 2 barátot említettek a megkérdezettek. A férfiak és nők közötti különbség a barátok számát tekintve is ingadozó képet mutat, viszont a férfiak esetében 2008-ban és 2018-ban mértük a legmagasabb átlagos barátszámot (6), addig a nők esetében 2010 volt a „kiugró” év (6).

Barátok száma Nyíregyházán (2008–2018)

A barátok számát négy kategóriára bontva mutatja az ábra: a legelső és az utolsó két mérés idején az 1–4 baráttal rendelkezők aránya volt a legmagasabb. 2010-ben az 5–9 baráttal rendelkezők voltak a legtöbben a vizsgált mintában, míg 2012-ben a legalább 10 baráttal bírók. Fontos kiemelni, hogy a baráttal nem rendelkezők aránya még mindig magas, de 2018-ra jelentősen csökkent, a megkérdezetteknek tizede sorolható a baráttal nem rendelkezők körébe (11%).

Találkozás, beszélgetés gyakorisága

A társas kapcsolatok felmérése kiterjedt a különböző típusú kapcsolatokkal (rokonok, barátok, szomszédok) való találkozás, beszélgetés gyakoriságának vizsgálatára is, hiszen a kapcsolattartás gyakorisága lényeges mutatója lehet az adott kapcsolat erősségének. Azért indokolt a feltételes mód használata, mert azon túl, hogy az emberek nyilvánvalóan szívesebben találkoznak gyakran olyan másokkal, akiket kedvelnek és szeretik a társaságukat, vannak olyan gyakori találkozások, beszélgetések is, melyeket nem válogathatunk meg. A nyíregyháziak életminőségét vizsgáló kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a megkérdezettek milyen gyakran beszélgetnek szomszédikkal, milyen gyakran találkoznak barátaikkal, rokonaikkal, akik máshol élnek (nem ugyanabban a háztartásban), mint ők.

Legalább havonta

A barátokkal való kapcsolattartásra jellemzően gyakran, de legalább havonta sor kerül. A szomszédokkal való beszélgetés gyakorisága évről évre csökken, pontosabban egyre kisebb azok aránya, akik mindennap, vagy hetente 1-2 alkalommal beszélgetnek szomszédikkal. A csökkenéssel párhuzamosan növekedett azok aránya, akik ritkábban, illetve azoké, akik soha nem beszélgetnek szomszédikkal. Ez utóbbi a 2008-ban mért 4%-ról a duplájára (8%) növekedett.

A szomszédokkal való beszélgetés gyakorisága

(2008–2018)

Magántársasági összejövetelek

A magántársasági összejövetelek kapcsán a megkérdezettek vendégségbe járási, vendégfogadási és szórakozni járási szokásait, pontosabban gyakoriságát vizsgáljuk évről évre Nyíregyháza felnőtt népessége körében. A magántársasági összejövetelek általában szimpátia, vagy közös cél, vagy csupán megszokás révén szerveződnek és jellemzően olyan kapcsolatokat is tartalmaznak, melyek színesítik, bővítik az egyének kapcsolati tőkéjét.

Vendégség, szórakozás

A megkérdezettek minden vizsgált évben leginkább a gyakori vendégségbe járás szokásával jellemezhetők, azaz legalább havi rendszerességgel járnak vendégségbe. Általában a megkérdezettek fele jár gyakran vendégségbe, de az arány 2012 óta folyamatosan növekszik. 2018-ban látjuk a legmagasabb gyakoriságot, amikor a megkérdezettek 60%-a mondta azt, hogy legalább havonta jár vendégeskedni. A gyakori vendégfogadás is hasonló képet mutat: 2012 óta folyamatosan növekszik azok aránya, akik legalább havi rendszerességgel vendégeket fogadnak. Ezzel párhuzamosan 2012 óta folyamatosan csökken azok aránya, akik soha nem fogadnak vendéget. A gyakori szórakozni járók aránya 2012 óta folyamatosan növekszik a vizsgált mintában, 2018-ban már majdnem minden második megkérdezett (48%) mondta azt, hogy legalább havonta eljár szórakozni.

Gyakran (legalább havonta) jár vendégségben, fogad vendégeket, jár szórakozni (%)

Szervezeti tagság

Az informálisabb magántársasági összejövetelek mellett évről évre vizsgáljuk a nyíregyházi felnőtt népesség szervezeti tagságának alakulását is. A szervezett közösségekre jellemző, hogy a magántársaságokkal ellentétben itt már lehetnek rögzített szabályok, működési normák stb., melyek élesebb keretet adhatnak a közösen eltöltött időnek. Az adatok alapján elmondható, hogy a város felnőtt lakosságának jelentős része nem tartozik semmiféle szervezett közösséghez. Bár ez az arány az elmúlt tíz évben mutat némi csökkenést, ez nem nevezhető jelentősnek. Különösen, ha megfigyeljük: 2015-höz képest egyáltalán nem változott a szervezeti tagság aránya (27,5%).

Nem tartozik semmilyen klubhoz, szervezethez (%)

           2008      2010      2012      2015      2018

           75           73           70           72,5        72,5       

Sportklubhoz tartozás

Azok között, akik tartoznak valamilyen szervezethez, megfigyelhető, hogy az elmúlt tíz évben, ha minimálisan is, de növekedett a sportklubhoz tartozók aránya. Alacsony részvétellel stagnál a helyi szomszédsági csoportokhoz, jótékonysági szervezetekhez, művészeti csoportokhoz tartozók aránya. Magasabb részvételi aránnyal, de ugyancsak stagnál a szabadidős klubokhoz való tartozás gyakorisága.

Tágasabb és gyakoribb kapcsolatok

Összefoglalva elmondható, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján Nyíregyháza felnőtt lakosságát az egyre tágasabb és gyakoribbá váló kapcsolatokkal jellemezhetjük: 1. viszonylag sok baráttal rendelkeznek, és csökken a baráttal nem rendelkezők aránya, 2. jellemző a növekvő társas támogatottság mind rokoni, mind baráti, ismerősi körben, 3. sűrűbbé váló kapcsolattartás a rokonokkal, barátokkal, 4. növekvő magántársasági részvétel. Ugyanakkor erőteljes csökkenés figyelhető meg a szomszédsági kapcsolatokban, illetve a szervezeti tagságban nem történt jelentős elmozdulás: 1. csökkenő beszélgetési gyakoriság a szomszédokkal, 2. stagnáló szervezeti tagság jellemző.

A nyíregyháziak életminőségét vizsgáló, tíz év adatait feldolgozó kutatássorozat eredményeit nagy vonalakban már ismertettük. Eszerint jelentősen nőtt városunk lakosságának az életminőség-indexe. Ígéretünk szerint az egyes területek kibontását folytatjuk most, ezúttal dr. Huszti Éva főiskolai docens ír a társas kapcsolatok alakulásáról.

Az életminőség meghatározása, annak tartalma mai modern világunkban változásokon megy keresztül. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy pusztán az anyagi jólét nem elegendő a minőségi élethez, hiszen az anyagi javakon kívül egyre inkább szükség van nem anyagi jellegű dolgokra is. Az életminőség fogalmának akár objektív (társadalmi környezet), akár szubjektív (individuálisan megélt) megközelítését vesszük alapul, a társas kapcsolatok szerepe egyre hangsúlyosabbá válik. A nyíregyháziak életminőségét vizsgáló kutatássorozat kérdéskörei közé már az első adatfelvétel idején, 2008-ban bekerült a társas kapcsolatok vizsgálata is. Így lehetőség nyílt arra, hogy több kérdés, több dimenzió mentén vizsgáljuk meg az ország hetedik legnagyobb városában élő felnőtt népesség társas kapcsolathálózatának mintázatát.

Fontos a társas támogatottság

A társas kapcsolatok jelentőségét egyrészt az adja, hogy ezeken a kapcsolatokon társadalmi erőforrások áramlanak. Másrészt, mint ahogyan azt más kutatások is alátámasztották, azok az egyének, akik bármilyen társadalmi támaszt kapnak, elégedettebbek az életkörülményeikkel, boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak, pozitívan értékelik életminőségüket, tehát a társas támogatottság mértéke meghatározó része a szubjektív életminőségnek. Vizsgálataink során kíváncsiak voltunk, hogy vannak-e barátaik a megkérdezetteknek; tudnak-e segítséget kérni bizonyos élethelyzetekben családtagjaiktól, rokonaiktól, barátaiktól, ismerőseiktől; hogyan és milyen gyakran tartják a kapcsolatot szomszédikkal, mennyire vesznek részt a város életében, azaz járnak-e társaságokba, klubokba, tagjai-e civil szervezeteknek.

Baráti kapcsolatok alakulása

A társas kapcsolatok között lényeges szerepe van a baráti kapcsolatoknak. A barátságok különbözőek lehetnek: az intim, közeli barátságoktól a lazább, felületesebb, „haveri” kapcsolatokig terjedhetnek. Mégis, pusztán az, hogy van-e valakinek olyan „másik” a közelében, akire barátjaként gondol, fontos mutatója a személyes kapcsolathálózatnak. A jó barátok a családon kívüli olyan kapcsolatok, melyek biztonságot nyújtanak az egyénnek, kölcsönös segítségnyújtást, intim és bizalmas kapcsolatot jelentenek. Nyíregyházán a vizsgált tíz év során az átlagos barátok számát tekintve ingadozást figyelhettünk meg: legmagasabb barátszámot 2010-ben mértünk, mikor a megkérdezett felnőtt népesség átlagosan 6 barátról számolt be. Legkevesebbet 2015-ben mértünk, ekkor 4,7 volt az említett barátszám. A legutóbbi mérés idején átlagosan 5,12 barátról számoltak be, leggyakrabban 2 barátot említettek a megkérdezettek. A férfiak és nők közötti különbség a barátok számát tekintve is ingadozó képet mutat, viszont a férfiak esetében 2008-ban és 2018-ban mértük a legmagasabb átlagos barátszámot (6), addig a nők esetében 2010 volt a „kiugró” év (6).

Barátok száma Nyíregyházán (2008–2018)

A barátok számát négy kategóriára bontva mutatja az ábra: a legelső és az utolsó két mérés idején az 1–4 baráttal rendelkezők aránya volt a legmagasabb. 2010-ben az 5–9 baráttal rendelkezők voltak a legtöbben a vizsgált mintában, míg 2012-ben a legalább 10 baráttal bírók. Fontos kiemelni, hogy a baráttal nem rendelkezők aránya még mindig magas, de 2018-ra jelentősen csökkent, a megkérdezetteknek tizede sorolható a baráttal nem rendelkezők körébe (11%).

Találkozás, beszélgetés gyakorisága

A társas kapcsolatok felmérése kiterjedt a különböző típusú kapcsolatokkal (rokonok, barátok, szomszédok) való találkozás, beszélgetés gyakoriságának vizsgálatára is, hiszen a kapcsolattartás gyakorisága lényeges mutatója lehet az adott kapcsolat erősségének. Azért indokolt a feltételes mód használata, mert azon túl, hogy az emberek nyilvánvalóan szívesebben találkoznak gyakran olyan másokkal, akiket kedvelnek és szeretik a társaságukat, vannak olyan gyakori találkozások, beszélgetések is, melyeket nem válogathatunk meg. A nyíregyháziak életminőségét vizsgáló kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a megkérdezettek milyen gyakran beszélgetnek szomszédikkal, milyen gyakran találkoznak barátaikkal, rokonaikkal, akik máshol élnek (nem ugyanabban a háztartásban), mint ők.

Legalább havonta

A barátokkal való kapcsolattartásra jellemzően gyakran, de legalább havonta sor kerül. A szomszédokkal való beszélgetés gyakorisága évről évre csökken, pontosabban egyre kisebb azok aránya, akik mindennap, vagy hetente 1-2 alkalommal beszélgetnek szomszédikkal. A csökkenéssel párhuzamosan növekedett azok aránya, akik ritkábban, illetve azoké, akik soha nem beszélgetnek szomszédikkal. Ez utóbbi a 2008-ban mért 4%-ról a duplájára (8%) növekedett.

A szomszédokkal való beszélgetés gyakorisága (2008–2018)

Magántársasági összejövetelek

A magántársasági összejövetelek kapcsán a megkérdezettek vendégségbe járási, vendégfogadási és szórakozni járási szokásait, pontosabban gyakoriságát vizsgáljuk évről évre Nyíregyháza felnőtt népessége körében. A magántársasági összejövetelek általában szimpátia, vagy közös cél, vagy csupán megszokás révén szerveződnek és jellemzően olyan kapcsolatokat is tartalmaznak, melyek színesítik, bővítik az egyének kapcsolati tőkéjét.

Vendégség, szórakozás

A megkérdezettek minden vizsgált évben leginkább a gyakori vendégségbe járás szokásával jellemezhetők, azaz legalább havi rendszerességgel járnak vendégségbe. Általában a megkérdezettek fele jár gyakran vendégségbe, de az arány 2012 óta folyamatosan növekszik. 2018-ban látjuk a legmagasabb gyakoriságot, amikor a megkérdezettek 60%-a mondta azt, hogy legalább havonta jár vendégeskedni. A gyakori vendégfogadás is hasonló képet mutat: 2012 óta folyamatosan növekszik azok aránya, akik legalább havi rendszerességgel vendégeket fogadnak. Ezzel párhuzamosan 2012 óta folyamatosan csökken azok aránya, akik soha nem fogadnak vendéget. A gyakori szórakozni járók aránya 2012 óta folyamatosan növekszik a vizsgált mintában, 2018-ban már majdnem minden második megkérdezett (48%) mondta azt, hogy legalább havonta eljár szórakozni.

Gyakran (legalább havonta) jár vendégségben, fogad vendégeket, jár szórakozni (%)

Szervezeti tagság

Az informálisabb magántársasági összejövetelek mellett évről évre vizsgáljuk a nyíregyházi felnőtt népesség szervezeti tagságának alakulását is. A szervezett közösségekre jellemző, hogy a magántársaságokkal ellentétben itt már lehetnek rögzített szabályok, működési normák stb., melyek élesebb keretet adhatnak a közösen eltöltött időnek. Az adatok alapján elmondható, hogy a város felnőtt lakosságának jelentős része nem tartozik semmiféle szervezett közösséghez. Bár ez az arány az elmúlt tíz évben mutat némi csökkenést, ez nem nevezhető jelentősnek. Különösen, ha megfigyeljük: 2015-höz képest egyáltalán nem változott a szervezeti tagság aránya (27,5%).

Nem tartozik semmilyen klubhoz, szervezethez (%)

           2008      2010      2012      2015      2018

           75           73           70           72,5        72,5       

Sportklubhoz tartozás

Azok között, akik tartoznak valamilyen szervezethez, megfigyelhető, hogy az elmúlt tíz évben, ha minimálisan is, de növekedett a sportklubhoz tartozók aránya. Alacsony részvétellel stagnál a helyi szomszédsági csoportokhoz, jótékonysági szervezetekhez, művészeti csoportokhoz tartozók aránya. Magasabb részvételi aránnyal, de ugyancsak stagnál a szabadidős klubokhoz való tartozás gyakorisága.

Tágasabb és gyakoribb kapcsolatok

Összefoglalva elmondható, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján Nyíregyháza felnőtt lakosságát az egyre tágasabb és gyakoribbá váló kapcsolatokkal jellemezhetjük: 1. viszonylag sok baráttal rendelkeznek, és csökken a baráttal nem rendelkezők aránya, 2. jellemző a növekvő társas támogatottság mind rokoni, mind baráti, ismerősi körben, 3. sűrűbbé váló kapcsolattartás a rokonokkal, barátokkal, 4. növekvő magántársasági részvétel. Ugyanakkor erőteljes csökkenés figyelhető meg a szomszédsági kapcsolatokban, illetve a szervezeti tagságban nem történt jelentős elmozdulás: 1. csökkenő beszélgetési gyakoriság a szomszédokkal, 2. stagnáló szervezeti tagság jellemző.