A felirat azt az első városmonográfiákban olvasható romantikus elképzelést tükrözi, miszerint Nyíregyháza nevének eredete államalapító királyunk egyházat erősítő egyik törvényére vezethető vissza, melyben elrendelte, hogy minden tíz falu építsen egy templomot. E feltevést azonban oklevelek nem igazolják. A településnév eredete máshol keresendő, ami viszont bizonyos, hogy Nyíregyháza első temploma a 13. század második felében már állt.

Ezt az első templomot Z. Szalay Pál is megörökítésre méltónak találta azon a monumentális festményén, amelyen a város újratelepítésének főbb mozzanatait örökítette meg 1930-ban (képünkön a részlet). E templomnak eredetileg nem volt tornya, az egyetlen kazettás deszkamennyezetű hajóhoz keskenyebb, egyenes záródású dongaboltozatos szentély csatlakozott, melynek északi falához épült a reformáció ideje alatt lebontott sekrestye. A templom anyaga túlégetett, mázasnak tűnő tégla volt. Ipolyi Arnold leírása alapján a téglák színe „túlnyomólag zöld, még pedig egy neme a szürkés zöldnek, változó erősebb s halaványabb színezettel; e mellett gyakoriabbak még a sárga és a fekete színűek”. Néhány tégladarabon pedig „vegyes, tarka színezet vehető észre, például zöld és viola, sárga és vörös, sárga és zöld”. Az első bejárat a hajó déli oldalán lehetett.

A templomot 1873-ban kicsinysége és rossz állaga miatt lebontották. Addig azonban sok átalakításon ment keresztül. Román és gótikus részleteiről leírások és rajzok maradtak fenn, hála Ipolyi Arnoldnak és Rómer Flórisnak, akik személyesen is megtekintették a templomot.

Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu