A nyelvvizsga nem sokat ér nyelvtudás nélkül, de a nyelvtudás se ér sokat, ha nem tudjuk igazolni valamilyen papírral, mondta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért, valamint nemzetközi ügyekért felelős államtitkára. Hangsúlyozta: nyelvvizsgára szükség van a továbbtanuláshoz és a munkaerőpiacon való érvényesüléshez is.

Sokak számára anyagi akadályt jelenthet a nyelvvizsga-díj befizetése, a kormány éppen ezért akar segítséget nyújtani és utófinanszírozás keretében a jövőben 34.500 forintig megtérítik az első sikeres közép- vagy felsőfokú komplex nyelvvizsgák díját, hívta fel a figyelmet az államtitkár. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a szóbeli vagy az írásbeli rész elsőre nem volt eredményes, csak azután lehet benyújtani az igényt, miután a vizsgázó egy későbbi időben teljesíti a sikeresség feltételeit.

A lehetőséggel a fiatalokat célozzák meg, így 35 éves kor a felső plafon. A lehetőség minden hazai nyelvvizsgaközpontra, sőt a külföldön megszerzett, honosítandó oklevelekre is vonatkozik. Novák elmondta: az ifjúságkutatások eredményei alapján a nyelvtudással rendelkező fiatalok száma dinamikusan növekedett az utóbbi években, ugyanakkor ezt a trendet nem követte a nyelvvizsgával rendelkezők száma.

Az okok nem egyértelműek, de a jövőben anyagi szempontok nem gátolhatják meg az oklevél megszerzését.

A nyelvtanulás nehézségei

Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke szerint azonban nem a pénzen múlik, hogy ilyen kevés a nyelvvizsga, de dicséretes a kormány törekvése az idegennyelv-tanulás népszerűsítésére. A szakember úgy látja, hogy ez elsősorban a hátrányos helyzetű diákok számára jelenthet problémát, akiket külön programokkal kellene segíteni.

Tóth Katalin középiskolai nyelvtanár a legtöbb ember alapvető beállítottságát nevezte meg a nyelvtanulás legnagyobb akadályának. Sokan kifogásokat keresnek, ahelyett, hogy megragadnák a kihívást, jegyezte meg. Fontosnak tartja azt is tisztázni, hogy mi alapján értékeljük a nyelvtudást. A hétköznapi interakcióban rendre jól teljesítenek a magyarok, a nyelvtani és stilisztikai tökéletességre való törekvés azonban sokakat elkeseríthet.

A közoktatásban pont ez a probléma, hogy nem a nyelvet használni tanítják meg, hangsúlyozta Salusinszky. Kritikát fogalmazott meg a középiskolai tanárokkal szemben, akik sok esetben maguk sem gyakorolják a nyelvet. Úgy véli, hogy ezen sokat lehet javítani az idegen nyelvű hírek olvasásával.

Emlékeztetett, hogy 2020-tól csak az juthat be a felsőoktatásba, aki rendelkezik nyelvvizsgával, jelenleg évente több mint százezren tanulnak tovább egyetemi és főiskolai szinten, ám az újonnan belépők közel felének nincs nyelvvizsgája.

A nyelvtudás könnyen megkophat, ha nincs használva

Az Európai Bizottság Tolmácsolási Osztálya szerint hazánk a sereghajtók között van a felnőtt lakosság idegennyelv-tudása tekintetében, mivel a munkavállalóknak csak alig több mint harmada tud megszólalni az anyanyelvén kívül más nyelven is. A Budapesten élő külföldiek azt tapasztalják, hogy a 30 éven aluli fiatalok jól beszélnek angolul, ám az idősebb korosztályokban már ritkább magabiztos nyelvtudással rendelkezőket találni.

Nagy Zoltán, a Katedra Nyelviskola ügyvezető igazgatója figyelmeztet: hogy nem feltétlenül szabad párhuzamot vonni a számadatok és a valódi nyelvtudás között. Megjegyezte: oklevél nélkül is lehet érvényesülni a munkaerőpiacon, de a nyelvvizsga igazolja is a nyelvtudást. A nyelvvizsga egyébként is csak egy pillanatnyi tudást mutat meg, a nyelvtudás könnyen megkophat, ha nincs használva.

A idegennyelv-ismeret hazai helyzete kapcsán fontosnak tartotta kiemelni, hogy a diákok negatív hozzáállása gyakran a pedagógusok érdektelenségével magyarázható.

A nyelvtanárok már sokkal felkészültebbek

Tóth Katalin középiskolai nyelvtanár úgy látja, hogy a közoktatásban tanítók ma már jóval felkészültebbek, és elhivatottabbak. Kiemelte, hogy a tanároknak számos lehetősége van a tudásuk és tanítási módszereik továbbfejlesztésére a nemzetközi továbbképzéseknek köszönhetően.

(Forrás: hirado.hu)