Valentin-napi pro és kontra

A történet egészen a 14. századig ér vissza, amikor Terni püspökéből, Szent Bálintból a jegyesek és fiatal házasok védőszentje lett. A legenda szerint Szent Bálint a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna lehetőségük házasságot kötni. A Valentin-nap alapját az egyik róla szóló történet képezi, mely szerint mielőtt keresztény vallása miatt kivégezték a püspököt, ő a hit erejével a börtönőre vak leányának látását visszaadta. A hagyomány szerint kivégzése február 14-ére esett, de előtte búcsúüzenetet írt a meggyógyított lánynak, amelyet így írt alá: „a Te Bálintod”. Ezt tartják a Valentin-napi üzenetküldés eredetének.

 

A SZERETET APRÓ JELEI

 

A szerelem korokon és kultúrákon átívelő kultuszát lehet szeretni, vagy sem – de február 14-e a legtöbb szívet megérinti. A hangsúlynak nem a drága ajándékokon és az olykor túláradó romantikával töltött körítésen kellene lennie. Ki ne örülne néhány kedves szónak, őszinte üzenetnek, vagy egy saját kezűleg készített apróságnak? Szent Bálint sem az anyagiasságot helyezte a középpontba, amikor fiatal párok életét kötötte össze, vagy mikor megírta utolsó levelét. A szerelem ott van a tetteinkben, szavainkban, és ha a rohanó mindennapok nagy részét nem is tudjuk a párunkkal tölteni, tegyük ezt Valentin-napon.

Farkas Fanni