nyiregyhaza.hu
Ápr 4, 2016
– A húsvét a tavaszvárás ünnepe, ennek a szokáskörnek több vonulata is van. A kereszténység előtti időben a termékenységhez és a tavaszi megújuláshoz kapcsolódott, így például a tojásnak is több értelmezése van, egyrészt az újjászületés, másrészt pedig az egyházi szimbolika. A beregi-szatmári területen párosan adják a tojást a leányok a legényeknek, ezzel is a termékenység kultuszát viszik tovább – mesélt a hagyományokról dr. Szabó Sarolta.
JELKÉPEK ÉS JELENTÉSEK
Mint tudjuk, az ünnepi szokások rétegei időszakonként változnak, a húsvéti nyúl például egy teljesen új, nyugati hatásra elterjedt jelkép, mely szaporaságával szintén a termékenységet hivatott szimbolizálni. – A jelképek közül a báránynak inkább egyházi jelentősége van, Magyarországtól délebbre jellemzően bárányhús kerül a húsvéti asztalra. Nálunk a hagyományos kultúrában nehezen tudtak ilyen ételhez jutni, így került itt kolbász, sonka és tojás az ünnepi menüsor fogásai közé – avatta be a Sóstói Múzeumfalu igazgatónője a jelképek hátterébe a Szieszta nézőit.
Fotó és szöveg: Farkas Fanni
