Az előző évad két nagysikerű előadása: a Sherlock Holmes és A Rózsák háborúja is látható szeptemberben, bérletszünetben a Móricz Zsigmond Színházban. (Megjelent a Nyíregyházi Napló augusztus 31-ei számában.)

Akik már megnézték, alátámaszthatják, mindkét előadás szinte jutalomjáték a benne szereplő művészek számára. Miért döntött a színház vezetése úgy, hogy néhány más darab mellett ezeket sem veszi le a repertoárról? – kérdeztük Sediánszky Nórától, a teátrum művészeti tanácsadójától.

Ha valaki szereti a hagyományos krimit kicsit kifordítva, kissé másképpen, sok humorral, szellemes fordulattal fűszerezve, úgy tálalva, hogy még a legutolsó pillanat is tartalmazzon meglepetést, annak mindenképpen látnia kell a Szente Vajk rendezte Sherlock Holmes – A sátán kutyája című előadást.

– nyilatkozta lapunknak.

A színészek gyakori szerepváltásai, gyors átöltözései már-már akrobatikus ügyességet kívánnak; ha mindez még élvezettel, őszinte játékossággal is történik, a színészek lubickolnak szerepváltásaikban, akkor még igazi örömjátékba is bepillantást nyerhetnek a nézők. Puskás Tivadar többek között az ebben a produkcióban nyújtott alakításának is köszönhetően nyerte el idén a Kelet Színésze címet. Ullmann Mónika, Kuthy Patrícia váltott szereposztásban láthatók az előadás egyetlen női szerepében, ők, Puskás Tivadar és Rák Zoltán is hihetetlen precizitással, fegyelemmel, szakmai alázattal alakítják számtalan szerepüket. A néző minden pillanatban valami váratlannal gazdagodik; s kicsit talán többet is láthat egy adott színházi mechanizmusból, mint egy átlagos előadásban, miközben persze remekül szórakozik.

Az angol udvarházak kísértetiesek

Mint elmondta, ő kamaszként olvasta először Conan Doyle művét. Klasszikus krimiként is nagyon szerette, de amikor most a próbákon és a bemutatón nézte az előadást, egy újfajta megközelítést látott, új benyomásai lettek. Maga a produkció is minden alkalommal kicsit más. Bizonyos szintig ez persze valamennyi előadásra érvényes, de erre a folyamatosan változó, „laterna magica” típusú szerkezetre különösen, így aztán többször is érdemes megtekinteni. Nagyon látványosak a díszletek és a jelmezek is, a gyors jelenetváltások pedig már-már egy film hatását keltik. Megjelenik a színen London, de az angol krimik több jellegzetes helyszíne is: a kísértetjárta angol udvarház, a misztikus hangulatú lápvidék. Sediánszky Nóra arról is beszélt, hogy szintén nagyon szerette a közönség A Rózsák háborúját, amelyet a Krúdy Kamarában játszottak. Annak idején nagy sikert aratott a Michael Douglas és Kathleen Turner főszereplésével vetített film, mely az előadás alapjául szolgált.

Marakodás lesz a vége

Egy hosszas válási procedúráról szól a történet, arról, hogyan jut el egy házaspár a megismerkedéstől, a boldog házasévektől a vagyoni javakért való kérlelhetetlen marakodásig, amikor a végén gyakorlatilag már egymás fizikai megsemmisítésére törekszenek.

– folytatta Nóra.

Mindez feltehetően nagyon sok ember lelkében talál visszhangot, egy olyan korszakban, amikor egyre több a válás, egyre többet hallunk a kapcsolatok felbomlásáról. Ezek vége, a szerelem elmúlása amúgy is az egyik legalapvetőbb emberi probléma, ami mindenkit mélyen érint. Mindegyik házastárs mögött áll egy-egy ügyvéd (Széles Zita és Gulácsi Tamás játssza őket), akik belehajszolják a nőt és a férfit az ádáz, pusztító és hosszan tartó pereskedésbe. Nekik anyagi érdekük fűződik ahhoz, hogy minél hosszabb és kegyetlenebb legyen a Rózsa-házaspár „háborúja”, s el is érik céljukat. A darabban jól ismert ABBA-slágerek hangzanak fel.

Sz. Kántor Éva