A napokban a sajtó is végigjárhatta a Déli Ipari Park óriásira bővült területét, ahova világcégek érkeznek a munkahelyteremtés folyamatos szükségessége jegyében. A kormányzat által is prioritásként kezelt program mellett a fejlesztés előnyeiről, a Júlia Fürdő sorsáról, valamint az első félévi városi fejlesztési csomagról is kérdeztük dr. Kovács Ferenc polgármestert.

– Nemrégiben helyszíni bejárás volt a Déli Ipari Parkban, ahol az építkezések jelei is látszottak a kormány által 192 milliárd forinttal finanszírozott programban.

– A földmunkákkal megkezdődött a Déli Ipari Park infrastruktúrájának a kiépítése, melynek nagyságát jelzi, hogy ez önmagában egy 9 milliárdos szerződés keretében zajlik. Aki látta a felvételt, meggyőződhetett róla, ilyen beruházás még nem volt Nyíregyházán. Ez Magyarország egyik legnagyobb méretű iparipark-fejlesztése, a korábbi, 130 hektáros terület betelt, ehhez vásároltunk még 640 hektárt, de nemcsak a mennyiség, a minőség is számít. A kormányzati forrásból megvalósuló program teljes közművesí­tettséget jelent. Az utak mellett kerékpárutak épülnek, és a közvilágítás, a víz-, a szennyvíz-, a csapadékvíz-elvezetés, a gáz-, a villanyhálózat kiépítésén túl a közbiztonságra is gondolunk, 182 kamera vigyázza majd a biztonságot, az első, 33 milliárdos ütemben, a következő fázis terveit év végére várjuk.

Az áprilisi helyszíni bejáráson dr. Kovács Ferenc polgármester dr. Podlovics Roland alpolgármesterrel mutatta meg a sajtónak a hazai léptékben is jelentősnek számító, világcégek fogadására alkalmas iparterületet

– Miért van szükség egyáltalán ekkora méretű iparipark-beruházásra, újraiparosításra?

– Több szempontból meg lehet közelíteni a kérdést. Először is, zajlik egyfajta ipari forradalom, technológiai váltás a világban, és ez elért Nyíregyházára is. Gondoljunk az Electrolux bezárására, mellyel 650 munkahely szűnt volna meg, ám szerencsére egy másik svéd cég, a Qvantum megvásárolta a telephelyet, s ősztől már indulhat a hőszivattyúk gyártása, melynek szerepe az energiaválság óta felértékelődött. A másik, hogy új munkahelyek kellenek, mert munkahelyek fognak megszűnni. Ez a technológiai váltás leglátványosabban az elektromosautó-iparral jelenik meg, ez a hétköznapjainkat is érinteni fogja, ami nem évtizedek, hanem csak évek kérdése. Az elektromos autókhoz jóval kevesebb alkatrész kell, a Volvo épp most fejezte be a dízelüzemű kocsik gyártását. Az egyik befektetőnk, a német Boysen az épülő BMW gyár beszállítója lesz. Eddig kipufogókat készítettek, de most váltaniuk kellett.

A német Boysen is elkezdte megvalósítani a beruházást, a BMW-nek gyártanak majd acélházakat az elektromos autókhoz az ipari parkban

– Másrészt láthatjuk, hogy irtózatos beruházások történtek az elmúlt években Debrecenben, amivel megjelenik a munkaerőigény, már toboroznak, nagy a verseny, az itteni cégek sem teljesen nyugodtak. Itt kapcsolom össze ezt a fontos dolgot azzal, amivel elindítottam 2019-ben a gazdaságfejlesztési programot, hogy állítsuk meg azt az évtizedes kivándorlást, ami Nyíregyházát érinti, s még fokozottabban sújtja az egész vármegyét. Sok fiatal azzal megy el tanulni, hogy szeretne visszajönni, dolgozni, letelepedni, ám a terveknek csak töredéke valósulhatott meg. Az alap a nívós munkahelyek kérdése, ami a gazdaságfejlesztés egyik eredménye, a másik a lakhatás, ezért indította az önkormányzat 2019-ben a Nyíregyháza hazavár programot, a kormányzati támogatás mellett. Arra számítok, hogy a fiatal házasok érkezése az ipari park fejlesztésével többszöröződni fog. Ha pedig nem tudunk munkahelyeket biztosítani, akkor a kivándorlás még fokozódhat is. Erre egy gyógymód van, a folyamatok Nyíregyházán elindultak, a következő 5 éven belül legalább 5–6000 nívós munkahely létesül, ezek ugyanis nem segédmunkásokat alkalmazó üzemek lesznek, hanem fejlett technológiával érkeznek.

A képekből sem látszik igazán, mekkora mértékű a beruházás, amely 640 hektár új befektetési terület infrastruktúráját teremti meg az új munkahelyek érdekében

– Az új betelepülők mind a már emlegetett technológiaváltáshoz kapcsolódnak?

– Természetesen, ez az egyik lényeges pontja a beruházásoknak. A dél-koreai W-Scope szeparátorfilmeket készít majd, ami az akkumulátor egyik alkotórésze, így megtalálható telefonokban, laptopokban és az elektromos autókban is, és ugyanúgy ez lesz az első gyára Európában, mint a kínai Sunwodának. Ez újabb lehetőségeket rejt, már elkezdtük a tárgyalásokat a kutatásfejlesztésről is, a cégek hosszú távon gondolkodnak. Amellett, hogy a kormány a fejlesztéssel 192 milliárd forintot fektet a nyíregyházi gazdaságba, ami országos jelentőségű, ezek a beruházások még legalább 1000 milliárdot jelentenek. Mikor volt Nyíregyházán ilyen volumenű fejlesztéssorozat?

A W-Scope lassan a próbagyártásoknál tart, és a zöldátálláshoz kapcsolódó elektromosautó-ipar egyik alkatrészét, szeparátorfilmeket készít majd a Déli Ipari Parkban

– A számok mögött milyen, a nyíregyháziak számára is érezhető előnyök rejlenek?

– Az egyik legnyilvánvalóbb következmény az adóbevételek növekedése. Tavaly 18 és fél milliárd forint volt az adóbevétele a városnak, míg 2010-ben mindössze 7,1 milliárd. Azt remélem, hogy idén átlépjük a 19 milliárdot, de a nagyságrendeket érzékeltetve, ez 5 év múlva minden jel szerint legalább duplázódni fog.

– Mit jelent ez a városnak?

– Amikor ez 14 évvel ezelőtt csak 7 milliárd volt, gyakorlatilag elment hiteltörlesztésre.

Ezzel szemben ma a városnak nincs egy fillér hitele, nincsenek kifizetetlen számlái, felhalmozott adósságai, pénzügyileg nagyon stabil az önkormányzat, ezeket a bevételeket úgyszólván teljes egészében a város fejlesztésére tudja fordítani.

Vegyük az utak példáját, ami állandó téma. 2010-ben a 610 kilométeres önkormányzati úthálózatból csak 260 volt aszfaltozva, annak is majdnem fele felújításra szorult, sőt, még a belvárosban is volt 7 földút, és emlékezhetünk az Univerzum mögötti „parkoló” áldatlan állapotára. Először ezeket kellett megoldanunk, 50 kilométeren építettünk pormentes utat, és az összes, belvárosba vezető gyűjtőutat felújítottuk, a kerékpárutakat hálózattá szervezve 80 kilométerre bővítettük, 29 csomópontot építettünk meg vagy át, ebből 14 körforgalom lett. Hol tartanánk, ha ezt nem csináltuk volna meg?

– Persze előre nézünk, mert van mit tenni, de a nehezén túl vagyunk. A Déli Ipari Parkot is tudatosan tervezzük, ami jellemző az összes beruházásunkra. A több ezer munkahely teremtése óriási teherforgalommal jár, ezért eleve terveztünk oda, az autópálya mellé új lejárókat, így az új cégek közvetlenül felmennek a sztrádára, nem terhelik a város közlekedési rendszerét. A legfontosabb elem, hogy a nagykörút idei bezárása után a közeljövőben a külső körgyűrű is teljesen elkészüljön.  Nyírszőlős és Nyírtura között van egy 17 kilométeres szakasz, aminek a tervezése már több mint egy éve folyik, ez is stratégiai fejlesztési célunk.

– Az év elején bejelentettek egy komoly felújítássoro­zatot. Mivel még nem futnak az uniós pályázatok, itt is az adóbevételek, a saját források jelentik a hátteret?

– 80 millió forintot kaptunk előkészítésre, és a TOP Plusz pályázatok nagy részét már kiírták, a pályázatokat 10 milliárdos nagyságrendben már beadtuk. Nyíregyháza a mostani hétéves uniós időszakban ugyanis 53,5 milliárd, úgymond dedikált forrást kap a TOP Plusz programban, ami a legtöbb a megyei jogú városok között – a második Debrecennek tízmilliárddal kevesebb jut. Ezt nyilván teljes mértékben fejlesztésekre fogjuk fordítani. De jól mutatja a város gazdasági erejét, hogy most közel kétmilliárdot tudtunk saját erőből szánni 25 helyszínen út-, 29 ponton járdafelújításra – mert ilyen a pénzügyi gazdálkodásunk. Most gondoljuk el, hogyha lesz mondjuk 40–50 milliárd adóbevételünk néhány év múlva, ennek a sokszorosát fordíthatjuk fejlesztésre, minden évben! Mindez egy energiaválsággal, háborús helyzettel sújtott esztendő után történik.

– A Júlia Fürdő is az energiaárak elszabadulása kapcsán zárt be, de többen várják az újranyitását. Mi most a helyzet ezzel az intézménnyel, melyről egyre több mendemonda kering a közösségi médiában, még a tulajdonjoga kapcsán is?

– Szögezzük le: semmit nem adtunk el, a Júlia továbbra is az önkormányzat tulajdona, ugyanúgy, mint a Hunguest Hotel, meg minden más! Szerintem politikailag hátulról mozgatott pletykák terjedtek el a Júlia Fürdő eladása kapcsán, sőt, azt kell mondjam, a város vagyona százmilliárdos nagyságrendben nőtt az elmúlt 11 évben, amellett, hogy nincsenek rajtuk hitelek, tehermentesek vagyunk. Az energiaválság kezdetén a Júlia Fürdőt is bezártuk, mint sok minden mást egy észszerű gazdálkodás keretében.

Elmondtam már korábban, a nyitvatartásával 1 milliárd 250 millió forintot „égettünk” volna el éves szinten, holott biztosítottuk a fürdőzés lehetőségét a lakosság és a turisták számára.

Hál’ istennek, egy hiánypótló beruházás keretében van már belvárosi uszodánk, az úszók mehettek oda, a szaunázást átszerveztük Sóstóra, az Aquarius fürdőbe, ahol fejlesztettünk is.

A Júlia Fürdő sorsa egyáltalán nem dőlt el: az önkormányzat tulajdonában van, felújítási forrásokra vár, és átfogó vizsgálat része a fenntarthatósága

 

– Ugyanakkor tavaly kértem két kimutatást a Júliával kapcsolatban. Az egyik februári, a másik májusi volt, s bár a korábbi irtózatos emelkedés után az energiaárak csökkentek, februárban napi 1 millió 350 ezer forint lett volna a veszteség, ami éves szinten nagyjából 500 millió forint, s bár májusra ez csökkent, így is napi 830 ezer mínusszal kellett volna számolni, ami évi kb. 250 millió. Na most az a kérdés, hogy a város pénzét erre kell fordítani? Hozzáteszem, kértem olyan kimutatást is, hányan jártak a Júliába? Hétköznaponként 250 körüli volt az átlag látogatószám, hétvégén ment fel 350-ig. Számoljunk: mindenki egyre olcsóbb jegyárakat szeretne, vagy ingyenességet, miközben a fürdők nem rezsivédettek. Kértem átfogó műszaki vizsgálatot is, aminek eredménye nyárra lesz meg. Az utóbbi időben sok felújítás történt, de ezek arra voltak elegendőek, hogy egyáltalán működhessen az elmúlt tíz évben! Szörnyű állapotban vettük át a Júliát, de igyekeztünk megmenteni, felújítani azt, volt olyan medence, amit attól kellett megóvni, nehogy leszakadjon. A gyógyvizes kút működtetése is komoly kihívás volt, hiszen nagyon elöregedett, vélhetően új kutat kell fúrni.

 

– Ha jövőre az uniós források fizikálisan is megérkeznek, nekünk van olyan keretünk, amiben turisztikai fejlesztések vannak. Persze tízszer meg fogjuk nézni, mi a legértelmesebb a város számára, mi a legokosabb, a leghasznosabb döntés – ennek az előzetes vizsgálata folyik. Meg kell nézni az újranyitás utáni költségeket, de azt gondolom, nem lehet majd nyereséggel működtetni a Júliát. Irtózatos jegyárak kellenének, de akkor meg visszaesne a látogatószám. Van egy olyan szint, ami elviselhető, de ez nem évi 250 milliós mínusz, hanem mondjuk pár tízmilliós, felelősséggel át kell gondolni, hogy ezt vállalhatjuk-e, mert ne feledjük, azt a több százmilliós kiadást másra is fordíthatjuk! De még nincs vége a vizsgálatnak, várom a végleges eredményeket.

Európai parlamenti választás lesz, tehát őszig kizárt – amíg feláll az új bizottság –, hogy elinduljanak a dolgok. Optimálisan leghamarabb év végére teszem ezt a fordulatot, hogy jöjjenek az EU források, ezek tőlünk független folyamatok.

– A közösségi médiában arról is posztolt nemrégiben két ízben, hogy folytatódik az óvodaudvarok fejlesztése is.

- Ez szintén az első félévi fejlesztési csomagunk része, aminek előzménye, hogy mind a 34 önkormányzati óvodát és 9 bölcsődét felújítottuk legalább energetikailag, s a 35.-et, valamint a 2 új bölcsit eleve ilyen szemlélettel építettük. Csak jelzem, ezzel párhuzamosan zajlik az energiatakarékos LED-ek kiosztásának második köre, mert rengeteg nyíregyházi pályázott az ingyenes lehetőségre, és ugyancsak a zöldprogramunk része a fásítási program, ami azért kötődik a nevemhez, mert így még nagyobb a vonz­ereje a cégek, vállalkozások számára is. Visszatérve az óvodákra, a kisgyerekekkel foglalkozó intézményeink prioritást élveznek. S ugyanez a helyzet a szociális rendszerrel, az idősekkel is, mert mindig azt mondom, egy társadalom, egy város értékét, erejét az mutatja legjobban, hogy viszonyul a kicsikhez és az idősekhez. Most 8 udvar felújítása folyik, de ez is megkezdődött évekkel ezelőtt például a Michelinnel, akik a gumiborítást biztosították az udvarokhoz. Egyébként évente a szigorú takarékos gazdálkodásának eredményeként mindig volt maradvány, amit két részre osztottunk. Az egyikből a földutak kiviteli terveit rendeltük meg, ezért a felkészültségért kaphattunk a kormányzattól milliárdokat e célra, a másikat pedig a beltéri játszóeszközökre fordítottuk. Ha jól emlékszem, ez 12 millió forint körül volt, ami aztán felment 40–50 millióig.

Az önkormányzati óvodák felújítássorozata után az udvarokra is figyelmet fordít az önkormányzat, jelenleg nyolc helyen