Városunk iparosai 1919 augusztusában tartott közgyűlésükön újabb három évre elnökké választották Zom­borsz­ky Dánielt, valamint Győri Lajos iparos indítványára elhatározták, hogy új székházat emelnek. A jelenlévők felajánlásainak köszönhetõen azonnal össze is gyűlt 5000 korona, valamint az iparhatósági biztos is lemondott évi tiszteletdíjáról e nemes cél megvalósítása érdekében. (Megjelent a Nyíregyházi Napló 2018. február 23-ai számából)

 A székházépítés ügye akkor kapott újabb lendületet, amikor 1922-ben Pisszer János építõmestert választották az ipartestület elnökévé, aki egyben a városi képviselõ-testület tagja is volt. Most már a testület elé vitték az ügyet és a várostól a Zöldség téren található Bodnár-féle ház átengedését kérték, ám azt elutasították. 1924-ben a képviselõk úgy döntöttek, hogy a Vay Ádám utcai régi Sonkolya-féle telket bocsátják az ipartestület rendelkezésére. Késõbb azonban az új szabályozási vonal miatt a telek oly keskeny sávra zsugorodott, amely már nem volt alkalmas székház építésére, így az iparosok visszaadták azt a városnak. Döntõ jelentõségû volt az ipartestület 1928 júliusában megtartott közgyûlése, amikor a jelenlévõk a Vay Ádám (ma: Dózsa György) utca 25. sz. alatti Hõnig-féle telek megvásárlásáról döntöttek, amit meg is vettek 23 ezer pengõért.
Jó hír volt az építtetõknek, hogy dr. Rakovszky Iván ny. belügyminiszter, városunk képviselõjének közbenjárására az állam segélyt biztosított az építkezés megkezdéséhez, míg 1929 elején pedig a város szavazott meg 8 ezer pengõt és 100 ezer téglát. Adorján János, Smiják István, ifj. Tóth Pál és Nagy Jenõ helyi építészek elkészítették a székház terveit, amelyeket egy fõvárosi szakbizottság „kiváló szakmunkáknak” minõsített és javasolta, hogy a terveket egyesítsék. A dr. Bencs Kálmán polgármester elnökletével megalakult székházépítõ bizottság 1929 júniusában ifj. Smiják István építõmestert bízta meg a székház felépítésével, akit utasított, hogy a munkálatokat mielõbb kezdje meg.

Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)