Benépesült a Sóstói Múzeumfalu Árpád-kori falva. A meleg nyári napsütésben gyerekek cipeltek használati tárgyakat, sepregettek a porták előtt, vagy őrleményt készítettek a malomkövön. Egy kunyhóban a használati tárgyak jelentőségét magyarázta a tábor pedagógusa azoknak a gyerekeknek, akik részt vettek a Sóstói Múzeumfalu „Jöttünk, láttunk, visszamennénk - Avagy hogyan lehet túlélni az Árpád-kort” című nyári, napközis táborában. Az öt napos elfoglaltság ötlete még akkor vetődött fel a Múzeumfalu szakemberiben, amikor 2014. őszén átadták az Árpád-kori falurészt Sóstón.

További képekért kattintson  fotóra!

A hasznos ismeretet is nyújtó kikapcsolódás során a Sóstói Múzeumfalu régészei és múzeumpedagógusai a ház,-és tárgyrekonstrukciókon keresztül repítették vissza a gyerekeket abba a történelmi korba, melyet csak a könyvekből ismernek. A tábor résztvevői tapasztalati úton szereztek ismereteket arról, milyen volt az élet 1000 és 1301 között.

Ismeretszerzés tapasztalati úton

Dr. Szabó Sarolta, a Sóstói Múzeumfalu igazgatója elmagyarázta, a gyerekek úgy tapasztalhatták meg a kor jelentőségét, hogy saját kezükkel rendezték be a házakat. A tábor 5 napja alatt a diákok megismerkedhettek az akkori életmóddal, és kipróbálhatták a hajítófát is, amivel az egykoron éltek állatot fogtak.

Kézműves foglalkozások és szituációs játékok

A táborozó gyerekek egy kerettörténeten keresztül ismerkedtek meg az Árpád-kor világával, a kézműves foglalkozásokon pedig olyan használati tárgyakat készítettek, amelyeket annak idején naponta használtak az emberek. A szituációs játékokban tanulhatták meg azt, milyen életet éltek a legkisebbek és milyen történések érték a kor emberét.

A 13 diák a tábor utolsó napján kincskeresésre indultak, hiszen amikor a tatárok betörtek az ország területére, sokan értékeiket elásták, majd úgy menekültek a veszedelem elől. A kalandtábor idén egy turnusban fogadta az iskolásokat, akik ha kedvet kaptak, jövőre újra visszaforgathatják az idő kerekét.

Mikita Eszter

(Fotó: Trifonov Éva)