„Ne keressünk benne normalitást” – Megnyílt a Magyar Gulág vándorkiállítás a Nyíregyházi Egyetemen

A Szovjetunióba hurcolt magyarok emléknapjához kapcsolódva november 24-én nyílt meg a Magyar Gulág: Táborvilág Magyarországon 1945–1953 című vándorkiállítás a Nyíregyházi Egyetemen. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), a Magyar Történelmi Társulat helyi tagozata és az egyetem Történettudományi és Filozófia Intézete közös szervezésében létrejött tárlat a magyarországi internáló- és kényszermunkatáborok működésébe enged betekintést. A megnyitót követően dr. habil. Bank Barbara történész tartott előadást az egyetem hallgatóinak és a régió középiskolás diákjainak.

A diktatúra hétköznapjai – képekben és dokumentumokban

A D épület Kerengőjében berendezett tablókiállításon dr. habil. Zsoldos Ildikó, az intézet igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Felidézte: november 25-e 2012 óta a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolt magyarok emléknapja, ezért a tárlat megnyitójának időpontja tudatos választás volt. Hangsúlyozta, hogy 1945-től a szovjet mintára létrehozott internálótáborok rendszere vált a diktatúra egyik legkíméletlenebb eszközévé, amely emberek százezreinek sorsát változtatta meg. Fontosnak nevezte, hogy a fiatalok személyes történeteken és hiteles dokumentumokon keresztül szembesüljenek ezzel a korszakvalósággal.

A kiállítást dr. Szabó György rektor nyitotta meg. Beszédében kiemelte: különös jelentőséggel bír ez a tárlat, hiszen a korszak túlélőinek nagy része már nincs közöttünk. A történelmi emlékezet és a hiteles források azok, amelyek ma is képesek élővé tenni a múlt borzalmait. Hangsúlyozta, hogy a múlt bűneit nem lehet másokra hárítani: „Magyarok magyarok ellen követték el mindezt, ezért a szembenézés morális kötelesség.”

„A diktatúrában nem kell dokumentum ahhoz, hogy eltűnjön egy ember”

A megnyitót követően dr. habil. Bank Barbara, a korszak egyik legjelentősebb kutatója beszélt a kiállítás létrejöttéről és történelmi hátteréről. Felhívta rá a figyelmet, mennyire nehéz vizuális anyagot gyűjteni ebből az időszakból. „A diktatúra sajátja, hogy nem kell semmiféle dokumentum ahhoz, hogy valakit az elfogásától a haláláig eltüntessenek. Sok család csak évtizedekkel később tudta meg, mi történt a hozzátartozójával” – emlékeztetett.

Az előadást Hegedüsné Stevanyik Anita moderálta. Bank Barbara rávilágított: 1945 után olyan rendszer működött Magyarországon, amelyben a jog, a büntetés és a rendőri intézkedések határai teljesen elmosódtak. A történész szavaival: „1945 után ne keressünk normalitást vagy logikát sem a jogban, sem az állam működésében.” Hozzátette, hogy a törvények formálisan léteztek, de a gyakorlatot a politikai rendőrség akarata határozta meg. Példái jól szemléltették a rendszer abszurditását: volt, akit a börtönből szabadulás helyett „visszakísértek” az internálótáborba, míg másokról csupán egy névvel ellátott, időtartam nélküli „véghatározat” maradt fenn.

A tárlat még néhány napig megtekinthető

A Magyar Gulág: Táborvilág Magyarországon 1945–1953 című kiállítás november 26-ig látogatható a Nyíregyházi Egyetem D épületének Kerengőjében. A szervezők minden érdeklődőt arra bíztatnak, hogy tekintsék meg a tárlatot, amely személyes sorsok mentén mutatja be a magyar történelem egyik legsötétebb fejezetét.