„Hát Nyíregyházán mikor lesz közraktár?” – 2. rész
A nyíregyházi közraktárak története a 19. század végén indult, és évtizedeken át meghatározta a város gazdasági életét. A vasút közelségére épülő raktárhálózat fejlődése jól példázza Nyíregyháza kereskedelmi szerepének megerősödését.
A nyíregyházi közraktárak építésének ügye 1887-ben ért révbe, amikor június 13-án a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület, a Nyíregyházi Ipar- és Kereskedelmi Bank, valamint a Szabolcsi Hitelbank megalapította a Nyíregyházi Termény- és Áruraktár Részvénytársaságot. A társaság elnökévé Pscherer József bogáti nagybirtokost választották.
A város területén, a vasútállomás közvetlen közelében kedvező áron vásároltak földet. Az építési tervek elkészítésére még abban az évben pályázatot írtak ki, amelyet Kovács Károly budapesti műépítész és m. kir. államvasúti mérnök nyert meg. A kivitelezési munkálatokkal Barzó Mihályt és Vojtovits Bertalant, helyi vállalkozókat bízták meg, akik 1887 szeptemberében két raktár építésébe kezdtek.
A következő év márciusában a Nyírvidék már arról tudósított, hogy az áruraktárak belső berendezési munkálatai zajlanak, és a befejezést követően a vállalat megkezdi működését. A közvetlenül a vasúti sínek mellett felépült közraktárakat népszerűsíteni kellett a gazdák körében, hangsúlyozva, hogy nem csupán a részvényesek érdekeit szolgálják, hanem biztonságos és megbízható közvetítői szerepet is betöltenek a termények értékesítésében.
A forgalom hamar élénkülni kezdett, ezért újabb raktárak építése vált szükségessé. Elsőként szeszraktár létesült, majd 1890-ben deszkaraktár, 1895-ben katonai raktár épült. A társaság 1905-ben már az ötödik raktár megvalósítására írt ki pályázatot, amelyet Pavlovits Károly tervei alapján Király Sándor épített meg. 1910-ben Rakamazon fiókraktár is létesült.
A közraktárakat időnként bérbe is adták: az egyik, IV-es számú raktárban 1920-ban a Hangya Szövetkezet kirendeltsége működött. 1942-ben az egyik épületben magtisztító üzemet alakítottak ki. Ekkorra a raktárak már az Országos Raktárházak Rt. tulajdonába kerültek.
A második világháború során a közraktárak többsége megsemmisült. Egyet – a későbbiekben több funkciót is betöltő épületet – a hároméves terv keretében újjáépítettek. Ez az épület 1981-től Vasvill Depó néven vált ismertté.
Szerző: Ilyés Gábor helytörténész
Forrás: www.emlekjelek.hu