Böngésszen a(z) Régi Nyíregyháza bejegyzései között !
Bár az új esztendőben nincs olyan jelentős várostörténeti évforduló, mint volt 2024-ben az örökváltság megszerzésének 200. jubileuma, azért 2025-ben is lesznek olyan események, amelyeket érdemes a köztudatba beemelni, rájuk felhívni olvasóink figyelmét. Ezek közül szedtünk össze most egy csokorra valót.
Tovább olvasom
Az elmúlt esztendő utolsó írásában arról emlékeztünk meg, hogy 85 évvel ezelőtt, 1939. december 25-én iktatták hivatalába Joób Olivér evangélikus lelkészt. Ezt követően illő, hogy röviden bemutassuk lelkészi szolgálatának legfontosabb állomásait is. Segítségül a „Tenger harcon át” című kötetet hívjuk, amelyben ifj. Joób Olivér írta meg édesapja élettörténetét.
Tovább olvasom
Nyolc lelkészt hívtak meg próbaszónoklatra, mert egy negyedik lelkészi állás még betöltetlen volt. 1939-et írtak, az egyházközségben pedig az üstöküket vakarták; kit hívjanak, kit válasszanak? Aztán az egyháztanács végül úgy döntött, hogy…
Tovább olvasom
A Nyírvidék 1924. december 12-i lapszámában arról értesítette olvasóit, hogy néhány napi debreceni tartózkodás után, „feltűnés, bejelentés nélkül” a városba érkezett Móricz Zsigmond. Az „előkelő, nagynevű” író a Korona szálló 31-es szobájában úgy él, mint egy remete, „elvonultan az emberektől, hallgatagon, csöndben dolgozik”, gyűjti az élményeket.
Tovább olvasom
A címben idézett cserkésztörvény a mindenkori segítségadásra buzdítja az arra fogadalmat tevőket. A második világháború végéig a Nyíregyházán működő cserkészcsapatok tagjai a segítségnyújtást nemcsak a csapaton belül, hanem városi szinten is gyakorolták.
Tovább olvasom
Tudta, hogy Nyíregyházán német nyelvű játszókör működött óvodásoknak? A Kelet-Magyarország régi, megsárgult lapjain is fel-feltűnik a játszókör, melynek tagjaira és fellépéseikre még sokan emlékezhetnek a nyájas olvasók közül. Minderre rovatunk rendszeres olvasója Citrákné Bodnár Katalin hívta fel szerkesztőségünk figyelmét. Tartson velünk egy kortörténeti nyomozásra!
Tovább olvasom
A két világháború közötti időben különös kultusz övezte hazánkban a dublini születésű Lord Rothermerét, a Daily Mail című angol napilap tulajdonosát, aki 1927-ben „Magyarország helye a nap alatt” címmel publikált írásában foglalkozott a trianoni békediktátum igazságtalanságával és felvetette a revízió szükségességét. A fővárosban utcát és sétányt neveztek el róla, valamint egy ma is látható díszkutat állítottak a tiszteletére. Nyíregyházán pedig diákotthont.
Tovább olvasom
Az előszót Apponyi Albert írta, és még Krúdy is szerepet vállalt a könyv elkészítésben; az örökváltság 100. évfordulójára a több napon át tartó ünnepségsorozat mellett egy jubileumi emlékkönyv kiadásával is emlékeztek. A városi tanács a kötet szerkesztésével Szohor Pál főjegyzőt bízta meg. A díszes kiállítású, 273 oldalon megjelent kiadvány Jóba Elek nyomdájában 500 számozott és 1000 számozatlan példányban készült. Az előbbihez 25, míg az utóbbihoz15 koronáért lehetett hozzájutni.
Tovább olvasom
Az örökváltság centenáriumi ünnepségsorozatát követően, városunk még egyszer az országos figyelem középpontjába került 1924 őszén, hiszen megemlékeztek Krúdy Gyula írói munkásságának negyedszázados évfordulójáról is. Az ünnepelt író ebben az évben több alkalommal is szülővárosában tartózkodott. A nyarat családjával Sóstón töltötte, a Svájci-lak vendégszeretetét élvezve.
Tovább olvasom
