Böngésszen a(z) Régi Nyíregyháza bejegyzései között !
A címben idézett cserkésztörvény a mindenkori segítségadásra buzdítja az arra fogadalmat tevőket. A második világháború végéig a Nyíregyházán működő cserkészcsapatok tagjai a segítségnyújtást nemcsak a csapaton belül, hanem városi szinten is gyakorolták.
Tovább olvasom
Tudta, hogy Nyíregyházán német nyelvű játszókör működött óvodásoknak? A Kelet-Magyarország régi, megsárgult lapjain is fel-feltűnik a játszókör, melynek tagjaira és fellépéseikre még sokan emlékezhetnek a nyájas olvasók közül. Minderre rovatunk rendszeres olvasója Citrákné Bodnár Katalin hívta fel szerkesztőségünk figyelmét. Tartson velünk egy kortörténeti nyomozásra!
Tovább olvasom
A két világháború közötti időben különös kultusz övezte hazánkban a dublini születésű Lord Rothermerét, a Daily Mail című angol napilap tulajdonosát, aki 1927-ben „Magyarország helye a nap alatt” címmel publikált írásában foglalkozott a trianoni békediktátum igazságtalanságával és felvetette a revízió szükségességét. A fővárosban utcát és sétányt neveztek el róla, valamint egy ma is látható díszkutat állítottak a tiszteletére. Nyíregyházán pedig diákotthont.
Tovább olvasom
Az előszót Apponyi Albert írta, és még Krúdy is szerepet vállalt a könyv elkészítésben; az örökváltság 100. évfordulójára a több napon át tartó ünnepségsorozat mellett egy jubileumi emlékkönyv kiadásával is emlékeztek. A városi tanács a kötet szerkesztésével Szohor Pál főjegyzőt bízta meg. A díszes kiállítású, 273 oldalon megjelent kiadvány Jóba Elek nyomdájában 500 számozott és 1000 számozatlan példányban készült. Az előbbihez 25, míg az utóbbihoz15 koronáért lehetett hozzájutni.
Tovább olvasom
Az örökváltság centenáriumi ünnepségsorozatát követően, városunk még egyszer az országos figyelem középpontjába került 1924 őszén, hiszen megemlékeztek Krúdy Gyula írói munkásságának negyedszázados évfordulójáról is. Az ünnepelt író ebben az évben több alkalommal is szülővárosában tartózkodott. A nyarat családjával Sóstón töltötte, a Svájci-lak vendégszeretetét élvezve.
Tovább olvasom
Dr. Saáry Sándor gyűjteményének egyik érdekes darabja volt az az ágyú, amelyet az elmondása alapján Ferenc József császár küldetett kilenc másikkal együtt 1872-ben gróf Szirmay Alfrédnak a 20. születésnapja alkalmából Szirmabesenyőre...
Tovább olvasom
Így nevezte Nagy Elek városi főmérnök az 1931-ben megjelent monográfiában dr. Saáry Sándort, aki kincset érő gyűjteményét a városra hagyományozta. Még a fővárosi lapok is beszámoltak erről a kis magánmúzeumról, amely az örökváltság 100. évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat egyik szenzációjának bizonyult 1924 szeptemberében.
Tovább olvasom
Az örökváltság 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozatba még egy pályaavató futballmérkőzés is belefért. Erre az eseményre „a magyar futballsport díszei, a világon mindenütt ismert magyar futball kiválasztottjai jönnek le ünneplő városunk falai közé” – harangozta be az eseményt a Nyírvidék tudósítója. A Magyarország B válogatottját felvonultató mérkőzésre 1924. szeptember 21-én, egy vasárnapi napon került sor.
Tovább olvasom
Száz évvel ezelőtt az ünnepi programok között helyet kapott még: országos vásár, lóverseny, ötösfogat és talyiga verseny, szellemi tornaverseny, cserkésznap, tűzoltó támadási gyakorlat a főtéren, repülőnap és ejtőernyős mutatvány a Szarvasszigeten, dalárdák dalversenye, ingyenes mozielőadások, szőlészeti és borászati előadás, futballmérkőzések, teniszverseny, leventék sportünnepélye, képkiállítások, színdarab bemutató.
Tovább olvasom
Az örökváltság megszerzésének centenáriumi ünnepségsorozata 1924. szeptember 12-én zenés takarodóval vette kezdetét, majd másnap reggel zenére ébredtek a város polgárai. E nap délutánján a város honatyái díszközgyűlést tartottak az evangélikus templomban, azon a helyen, ahol elődeik elhatározták a megváltakozást földesuraiktól. Az ünnepi közgyűlésen részt vett a város országgyűlési képviselője, dr. Rakovszky Iván belügyminiszter is.
Tovább olvasom
A város képviselő-testülete már 1914-ben elfogadta Imre János ügyvéd arra vonatkozó indítványát, hogy az örökváltság megszerzésének tíz évvel később esedékes 100. évfordulójára tegyék meg az előkészületeket, és a költségvetésbe állítsanak be erre a célra évi 1000 koronát...
Tovább olvasom
A „hitből és homokból” várost építők, miután felszentelték templomukat, újabb és újabb kiváltságok megszerzésére törekedtek. Így nyertek, még a templomszentelés évében, 1786-ban II. Józseftől mezővárosi rangot, majd 1802-ben már a szabad királyi városi cím megszerzését tűzték ki célul.
Tovább olvasom
Képzeljünk el egy olyan hentesáruüzletet, amelynek kirakatából paprikásszalonnából, kolbászból, zsírból és tepertőből formázott emberek és állatok néznek velünk szembe. Bizony meglepődnénk, és kíváncsiak lennénk arra, kinek juthatott eszébe, hogy ezekből az alapanyagokból szobrokat formázzon.
Tovább olvasom
Tudta, hogy már reggel ötkor sokan ott álltak a templom előtt? Hogy közel 10 ezer ember gyűlt össze a felszentelésre, és a papok három órán keresztül fogadták a tisztelgő közönséget?
Tovább olvasom
Samassa József egri érsek, miközben 1902. július 23-án Aachenben bemutatta aranymiséjét, Nyíregyházán a megbízásából Ferenczy Bertalan nagykállói prépost, egyházmegyei főesperes lerakta az új templom alapkövét. A főpap azzal tette emlékezetessé pappá szentelésének ötvenedik évfordulóját, hogy saját költségén templomot építtetett a Nyírség fővárosában.
Tovább olvasom
Percekig tartó tapsorkán és tomboló éljenzés fogadta, bármilyen hivatalos ünnepségen jelent is meg. A virágcsokor kötelező volt, de kijárt a díszebéd is, végül mégis lemondott az országos megmérettetés részvételi jogáról a második helyezett javára…
Tovább olvasom
Miért nem szerette a bűbájos, tizenhat éves lányt, ha Macának szólították, miért mondott le a „világszépe” címről, és hogyan lehetett eljutni a „Miss Hungária” versenyre 1930-ban?
Tovább olvasom
Ki gondolná, hogy a legrégebbi országos rendezésű magyar szépségversenyt, a Miss Hungaryt 95 évvel ezelőtt, 1929-ben rendezték meg először? És azt, hogy ugyanebben az évben Nyíregyháza is megválasztotta a maga legszebb hölgyét? Járjunk utána, hogyan történt mindez, és ki nyerte el a kitüntető címet!
Tovább olvasom
A Kerekes-ház történetét ismerhetik meg a kedves olvasók. Megismerkedhetünk Vareha József, szabómester életével és az is kiderült, hogy került a képbe a rettegett ÁVH és az Állami Biztosító.
Tovább olvasom
Elsőként Róth Zsigmond sütőmester értesítette vásárlóit 1932 februárjában, hogy a Kerekes-palotában megnyitotta fióküzletét, ahol naponta háromszor kínált friss kenyeret és péksüteményt.
Tovább olvasom
A Bethlen Gábor és az Egyház utca kereszteződésében található az az épület, amelyet sokan még Kerekes-háznak ismernek. A felújítás alatt levő ház ma Vareha Attila és fia tulajdona, amely családnak nagy kötödésé van az ingatlanhoz. De haladjunk szépen sorjában!
Tovább olvasom
Már folytak az új Sóstói út építési, és a már meglévő utak korszerűsítési munkálatai, amikor bejelentették, hogy 1969. május 31-én éjfélig közlekedik utoljára a nyíregyházi villamos, amelynek utolsó egész évi forgalma 4,3 millió utas volt.
Tovább olvasom
1967-ben elkészült a Berenát út, 1970-ben pedig vadonatúj felüljárós út épült Sóstógyfürdőig. Az idõközben megszüntetett villamos nyomvonala mellett építették az új utat, és ma már nem kis romantikával emlékszünk rá, ám ezek a fejlesztések határozták meg a város mai arculatát.
Tovább olvasom