Böngésszen a(z) Régi Nyíregyháza bejegyzései között !
Miért nem szerette a bűbájos, tizenhat éves lányt, ha Macának szólították, miért mondott le a „világszépe” címről, és hogyan lehetett eljutni a „Miss Hungária” versenyre 1930-ban?
Tovább olvasom
Ki gondolná, hogy a legrégebbi országos rendezésű magyar szépségversenyt, a Miss Hungaryt 95 évvel ezelőtt, 1929-ben rendezték meg először? És azt, hogy ugyanebben az évben Nyíregyháza is megválasztotta a maga legszebb hölgyét? Járjunk utána, hogyan történt mindez, és ki nyerte el a kitüntető címet!
Tovább olvasom
A Kerekes-ház történetét ismerhetik meg a kedves olvasók. Megismerkedhetünk Vareha József, szabómester életével és az is kiderült, hogy került a képbe a rettegett ÁVH és az Állami Biztosító.
Tovább olvasom
Elsőként Róth Zsigmond sütőmester értesítette vásárlóit 1932 februárjában, hogy a Kerekes-palotában megnyitotta fióküzletét, ahol naponta háromszor kínált friss kenyeret és péksüteményt.
Tovább olvasom
A Bethlen Gábor és az Egyház utca kereszteződésében található az az épület, amelyet sokan még Kerekes-háznak ismernek. A felújítás alatt levő ház ma Vareha Attila és fia tulajdona, amely családnak nagy kötödésé van az ingatlanhoz. De haladjunk szépen sorjában!
Tovább olvasom
Már folytak az új Sóstói út építési, és a már meglévő utak korszerűsítési munkálatai, amikor bejelentették, hogy 1969. május 31-én éjfélig közlekedik utoljára a nyíregyházi villamos, amelynek utolsó egész évi forgalma 4,3 millió utas volt.
Tovább olvasom
1967-ben elkészült a Berenát út, 1970-ben pedig vadonatúj felüljárós út épült Sóstógyfürdőig. Az idõközben megszüntetett villamos nyomvonala mellett építették az új utat, és ma már nem kis romantikával emlékszünk rá, ám ezek a fejlesztések határozták meg a város mai arculatát.
Tovább olvasom
A vakolatok mögött, egymásra rakva számtalan "BM" feliratú tégla támasztja Nyíregyháza ikonikus és régi épületeit. A téglák egy jól ismert személyiséghez kötődnek. Róla szól ez az írás...
Tovább olvasom
15 szobrász, 16 alkotása versenyezett egymással, amikor Nyíregyháza pályázatot hirdetett egy Bessenyei szobor elkészítésére 1895-ben. Budapesti lapok Donáth Gyula terveit dicsérték, a nyíregyháziak azonban Kallós Ede alkotását értékelték megvalósításra érdemesnek. Ilyés Gábor egy újabb kuriózum történetét tárja elénk.
Tovább olvasom
A Zrínyi Ilona utca már a múlt század elejétől a korzó szerves része volt, akkor még, mint Városház utca, majd 1906-tól már Zrínyi Ilona nevével.
Tovább olvasom
Leviczky Zoltán jóvoltából közöljük azokat a képeket, amelyek a Zrínyi Ilona utcában készültek. A felvételeken látható munkások egy kidőlt tartóoszlop romeltakarításán dolgoznak. A betonoszlopot a 10. szám alatti ecetgyárból kitolató teherautó döntötte ki. A most bemutatott képnek még van két társa, ezek segítségével tekintünk szét az utcában, és fedezzük fel az épületeket.
Tovább olvasom
Az ecet a legfontosabb közszükségleti és népélelmezési cikkek közé tartozott, amit ételízesítőnek, tartósítószernek, sőt orvosságnak is használtak. Egy 1930-ban megjelent cikk adata szerint Magyarországon akkoriban 123 ecetgyár működött.
Tovább olvasom
A Bercsényi utca 3. szám alatt még ma is áll az az épület, amelyet dr. Bálint István nyíregyházi ügyvéd építtetett 1928-ban. A ház építtetője 1892. március 20-án született, 1912-ben jelesen érettségizett az Evangélikus Főgimnáziumban.
Tovább olvasom
Bankigazgatóként 1934-ben azzal az ajánlattal fordult a városvezetéshez, hogy ha a város a már régóta tervezett utcanyitást a Sóstói út és az Ószőlő utca között megvalósítja, akkor ő és az általa vezetett bank hajlandó az ezzel járó telekvásárlásokat vállalni.
Tovább olvasom
A Nemzeti Hitelintézetet 1920-ban alapították Budapesten. E „nagy magyar bank” célul tűzte ki, hogy „a keresztény magyarság közvetlen kapcsolatot kapjon a keresztény nagytőkéhez”, valamint a kisemberek és a középosztály anyagi megsegítését.
Tovább olvasom
A nyíregyházi evangélikus egyházközség 1753-tól szolgáló lelkészeinek névsorában tizenhatodikként olvashatjuk Bartholomaeidesz János nevét, aki 1861-től haláláig állt a gyülekezet élén. Születésének 210. évfordulója alkalmából tekintsük át röviden élete történetét.
Tovább olvasom
Ezzel a mondattal kezdődik az az irat, amelyet 240 évvel ezelőtt, 1784. március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén helyeztek el az Evangélikus Nagytemplom alapkövébe.
Tovább olvasom
Talán többen emlékeznek még arra a víztároló medencére, amelyet a Hősök szobra elött építettek, s amely ezen a családi archívum mélyéről elkerült fényképen is látható. A létesítéséről a Nyírvidék Szabolcsi Hírlap 1944. március 23-án megjelent számában olvashatunk.
Tovább olvasom
A ’48-as sírkert alapjait 1990-ben vetették meg, amikor a megszüntetett Déli temetőből dr. Fazekas Árpád kezdeményezésére áthelyezték Szénfy Gyula nemzetőr síremlékét. A sírkert az évek folyamán tovább gyarapodott, ma 12 sírkő található benne, köztük Krasznay Gábor ’48-as honvéd századosé.
Tovább olvasom
Napjainkban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal használatában áll az a Bethlen Gábor utca 22. szám alatti épület, amelyet Izsay Károly és neje számára ifj. Smiják József építőmester tervei alapján épített Balczár István építőmester 1927-ben.
Tovább olvasom
A kettős ház 1894-ben már dr. Márkus Károly ügyvéd tulajdonában volt, így adják meg a hirdetésekben is az épület bérlői: Márkus-ház, igaz, eleinte még hozzáteszik: „előbb Palánszky Sámuel-féle ház”.
Tovább olvasom
Ma már csak archív képeslapon látható az a két emeletes épület, amelyek a Kállai (ma Szent István) utca páros oldalának az elején álltak.
Tovább olvasom
Angol vadász, kínai mandarin, búr harcos, katonatiszt, tűzoltó, gigerli, szikvizes üveg, Paprika Jancsi, napraforgó, ibolya, pezsgőspalack, dominó légió – csak néhány jelmez a sok közül, amelyekbe az iparos ifjak 1902-ben beöltöztek a Korona szálló dísztermében tartott álarcos báljukon.
Tovább olvasom