Amiről az utcák mesélnek... - A Rothermere diákotthon emlékezete

A két világháború közötti időben különös kultusz övezte hazánkban a dublini születésű Lord Rothermerét, a Daily Mail című angol napilap tulajdonosát, aki 1927-ben „Magyarország helye a nap alatt” címmel publikált írásában foglalkozott a trianoni békediktátum igazságtalanságával és felvetette a revízió szükségességét. A fővárosban utcát és sétányt neveztek el róla, valamint egy ma is látható díszkutat állítottak a tiszteletére. Nyíregyházán pedig diákotthont.

Amiról az utcák mesélnek... - Nyíregyháza az örökváltság századik évében

Az előszót Apponyi Albert írta, és még Krúdy is szerepet vállalt a könyv elkészítésben; az örökváltság 100. évfordulójára a több napon át tartó ünnepségsorozat mellett egy jubileumi emlékkönyv kiadásával is emlékeztek. A városi tanács a kötet szerkesztésével Szohor Pál főjegyzőt bízta meg. A díszes kiállítású, 273 oldalon megjelent kiadvány Jóba Elek nyomdájában 500 számozott és 1000 számozatlan példányban készült. Az előbbihez 25, míg az utóbbihoz15 koronáért lehetett hozzájutni.

Amiről az utcák mesélnek... - A „jó lelkiismeretű város” ünnepli „pompás fiát”

Az örökváltság centenáriumi ünnepségsorozatát követően, városunk még egyszer az országos figyelem középpontjába került 1924 őszén, hiszen megemlékeztek Krúdy Gyula írói munkásságának negyedszázados évfordulójáról is. Az ünnepelt író ebben az évben több alkalommal is szülővárosában tartózkodott. A nyarat családjával Sóstón töltötte, a Svájci-lak vendégszeretetét élvezve.

Amiről az utcák mesélnek... - Az „új Jósa András” 2.

Dr. Saáry Sándor gyűjteményének egyik érdekes darabja volt az az ágyú, amelyet az elmondása alapján Ferenc József császár küldetett kilenc másikkal együtt 1872-ben gróf Szirmay Alfrédnak a 20. születésnapja alkalmából Szirma­be­senyőre...

Amiről az utcák mesélnek... - Az „új Jósa András” 1.

Így nevezte Nagy Elek városi főmérnök az 1931-ben megjelent monográfiában dr. Saáry Sándort, aki kincset érő gyűjteményét a városra hagyományozta. Még a fővárosi lapok is beszámoltak erről a kis magánmúzeumról, amely az örökváltság 100. évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat egyik szenzációjának bizonyult 1924 szeptemberében.

Amiről az utcák mesélnek... - „Most jó kedvvel ünnepeljünk!” 5.

Az örökváltság 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozatba még egy pályaavató futballmérkőzés is belefért. Erre az eseményre „a magyar futballsport díszei, a világon mindenütt ismert magyar futball kiválasztottjai jönnek le ünneplő városunk falai közé” – harangozta be az eseményt a Nyírvidék tudósítója. A Magyarország B válogatottját felvonultató mérkőzésre 1924. szeptember 21-én, egy vasárnapi napon került sor.

Amiről az utcák mesélnek... - „Most jó kedvvel ünnepeljünk!” 4.

Száz évvel ezelőtt az ünnepi programok között helyet kapott még: országos vásár, lóverseny, ötösfogat és talyiga verseny, szellemi tornaverseny, cserkésznap, tűzoltó támadási gyakorlat a főtéren, repülőnap és ejtőernyős mutatvány a Szarvasszigeten, dalárdák dalversenye, ingyenes mozielőadások, szőlészeti és borászati előadás, futballmérkőzések, teniszverseny, leventék sportünnepélye, képkiállítások, színdarab bemutató.

Amiről az utcák mesélnek... - „Most jó kedvvel ünnepeljünk!” 3.

Az örökváltság megszerzésének centenáriumi ünnepségsorozata 1924. szeptember 12-én zenés takarodóval vette kezdetét, majd másnap reggel zenére ébredtek a város polgárai. E nap délutánján a város honatyái díszközgyűlést tartottak az evangélikus templomban, azon a helyen, ahol elődeik el­határozták a megváltakozást földesuraiktól. Az ünnepi közgyűlésen részt vett a város országgyűlési képviselője, dr. Rakovszky Iván belügyminiszter is.

Amiről az utcák mesélnek... - „Most jó kedvvel ünnepeljünk!” 2.

A város képviselő-testülete már 1914-ben elfogadta Imre János ügyvéd arra vonatkozó indítványát, hogy az örökváltság megszerzésének tíz évvel később esedékes 100. évfordulójára tegyék meg az előkészületeket, és a költségvetésbe állítsanak be erre a célra évi 1000 koronát...

Amiről az utcák mesélnek... - „Most jó kedvvel ünnepeljünk!” Az örökváltság 200. évfordulójára ...

A „hitből és homokból” várost építők, miután felszentelték templomukat, újabb és újabb kiváltságok megszerzésére törekedtek. Így nyertek, még a templomszentelés évében, 1786-ban II. Józseftől mezővárosi rangot, majd 1802-ben már a szabad királyi városi cím megszerzését tűzték ki célul.

Amiról az utcák mesélnek - Az iparművész hentes és mészáros: Bodnár István

Képzeljünk el egy olyan hentesáruüzletet, amelynek kirakatából paprikásszalonnából, kolbászból, zsírból és tepertőből formázott emberek és állatok néznek velünk szembe. Bizony meglepődnénk, és kíváncsiak lennénk arra, kinek juthatott eszébe, hogy ezekből az alapanyagokból szobrokat formázzon.

Amiről az utcák mesélnek; „Az új templom legyen fölszentelt csarnoka az Istennek, védelmezője ...

Tudta, hogy már reggel ötkor sokan ott álltak a templom előtt? Hogy közel 10 ezer ember gyűlt össze a felszentelésre, és a papok három órán keresztül fogadták a tisztelgő közönséget?

Amirõl az utcák mesélneK: „Az új templom legyen fölszentelt csarnoka az Istennek, védelmezője ...

Samassa József egri érsek, miközben 1902. július 23-án Aachenben bemutatta aranymiséjét, Nyíregyházán a megbízásából Ferenczy Bertalan nagykállói prépost, egyházmegyei főesperes lerakta az új templom alapkövét. A főpap azzal tette emlékezetessé pappá szentelésének ötvenedik évfordulóját, hogy saját költségén templomot építtetett a Nyírség fővárosában.

Amiről az utcák mesélnek; „Üdvözöljük Miss Nyíregyházát!” 3.

Percekig tartó tapsorkán és tomboló éljenzés fogadta, bármilyen hivatalos ünnepségen jelent is meg. A virágcsokor kötelező volt, de kijárt a díszebéd is, végül mégis lemondott az országos megmérettetés részvételi jogáról a második helyezett javára…

Amiről az utcák mesélnek: „Üdvözöljük Miss Nyíregyházát!” 2.

Miért nem szerette a bűbájos, tizenhat éves lányt, ha Macának szólították, miért mondott le a „világszépe” címről, és hogyan lehetett eljutni a „Miss Hungária” versenyre 1930-ban?

Amiről az utcák mesélnek: „Üdvözöljük Miss Nyíregyházát!” 1.

Ki gondolná, hogy a legrégebbi országos rendezésű magyar szépségversenyt, a Miss Hungaryt 95 évvel ezelőtt, 1929-ben rendezték meg először? És azt, hogy ugyanebben az évben Nyíregyháza is megválasztotta a maga legszebb hölgyét? Járjunk utána, hogyan történt mindez, és ki nyerte el a kitüntető címet!

Amiről az utcák mesélnek: a Kerekes-ház történetéből 3.

A Kerekes-ház történetét ismerhetik meg a kedves olvasók. Megismerkedhetünk Vareha József, szabómester életével és az is kiderült, hogy került a képbe a rettegett ÁVH és az Állami Biztosító.

Amiről az utcák mesélnek: a Kerekes-ház történetéből 2.

Elsőként Róth Zsigmond sütőmester értesítette vásárlóit 1932 februárjában, hogy a Kerekes-palotában megnyitotta fióküzletét, ahol naponta háromszor kínált friss kenyeret és péksüteményt.

Amiról az utcák mesélnek... - A Kerekes-ház történetéből 1.

A Bethlen Gábor és az Egyház utca kereszteződésében található az az épület, amelyet sokan még Kerekes-háznak ismernek. A felújítás alatt levő ház ma Vareha Attila és fia tulajdona, amely családnak nagy kötödésé van az ingatlanhoz. De haladjunk szépen sorjában!

Amiről az utcák mesélnek; a nyíregyházi villamos végnapjai 3.

Már folytak az új Sóstói út építési, és a már meglévő utak korszerűsítési munkálatai, amikor bejelentették, hogy 1969. május 31-én éjfélig közlekedik utoljára a nyíregyházi villamos, amelynek utolsó egész évi forgalma 4,3 millió utas volt.

Amirõl az utcák mesélnek: nyíregyházi villamos végnapjai 2.

1967-ben elkészült a Berenát út, 1970-ben pedig vadonatúj felüljárós út épült Sóstógyfürdőig. Az idõközben megszüntetett villamos nyomvonala mellett építették az új utat, és ma már nem kis romantikával emlékszünk rá, ám ezek a fejlesztések határozták meg a város mai arculatát.

Amiről az utcák mesélnek; A nyíregyházi villamos végnapjai 1.

Amiről az utcák mesélnek... - „Az Úr áldása legyen emlékezetén!”

A vakolatok mögött, egymásra rakva számtalan "BM" feliratú tégla támasztja Nyíregyháza ikonikus és régi épületeit. A téglák egy jól ismert személyiséghez kötődnek. Róla szól ez az írás... 

Amiről az utcák mesélnek... - „Kallós is jeles talentum, és az ő Bessenyeije is szép lesz”

15 szobrász, 16 alkotása versenyezett egymással, amikor Nyíregyháza pályázatot hirdetett egy Bessenyei szobor elkészítésére 1895-ben. Budapesti lapok Donáth Gyula terveit dicsérték, a nyíregyháziak azonban Kallós Ede alkotását értékelték megvalósításra érdemesnek. Ilyés Gábor egy újabb kuriózum történetét tárja elénk.