Amiről az utcák mesélnek... - Séták a Hősök terén 3.
A tér kettes számú épületéről 1965-ben készült fotón látható az a fodrászüzlet, amelyet az előző részben említettünk. A mellette lévő felirat az egykori MÁVAUT vidéki irodáját hirdette.
A Magyar Államvasutak előbb MAVART, majd 1935-től MÁVAUT néven üzemeltetett helyközi és távolságibusz-közlekedést. Nyíregyházáról előbb Büdszentmihályra, majd Ramocsaházára lehetett eljutni a Korona szálló elől induló buszjáratokkal. Bár a MÁVAUT már 1949-től nem tartozott a vasút kötelékébe, hiszen létrehozták az Autóközlekedési Nemzeti Vállalatot, amely azonban még az 1970-es évek elejéig megőrizte a MÁVAUT nevet. Éveken át ez a helyiség szolgált a téren található autóbuszállomás váróterméül, mígnem 1972-ben a Volán Utazási Iroda számára alakították át. Hivatalos nevén az „5. sz. AKÖV Volán Utazási Irodája” 1968-ban alakult belföldi és külföldi társasutazások szervezésére. Később a cég Volbusz Utazási Iroda Kft. néven volt ismert. Érdekesség, hogy ma is hasonló profilú cég működik benne.
Az épület emeletén eredetileg pedagóguslakásokat alakítottak ki. Itt lakott 1921-től 1935-ig dr. Néveri János is, a Királyi Katolikus Főgimnázium első igazgatója. A város oktatási intézménye ebben az épületben, annak két termében kezdte meg működését, erre a Bethlen utcai oldalon emléktábla is figyelmeztet. Néverinek a négyszobás, erkélyes lakást rendezték be, amelyet Budapestre történő távozását követően már kiadásra kínáltak.
Szintén az emeleten, annak három termében kapott helyet a Katolikus Otthon is, amelyet 1937-ben szentelt fel Török Dezső apátkanonok. Szendeczky János okleveles táncmester 1940-ben itt nyitotta meg tánciskoláját, azonban három évvel később az egyház a bérház eladása mellett döntött. Ma önkormányzati tulajdonban van, a földszinten továbbra is üzletekkel, az emeletén irodákkal. Itt volt pl. az Állami Biztosítónak is az irodája, ahogyan azt a tetőtér felirata is hirdette. Az épület előtt az Ikarus gyár két járműve áll, az egyik az Ikarus 66, ahogyan sokan emlékezhetnek rá, a „faros”.
(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)


