„…teli szeretettel az emberiség iránt…”

Névadónk: Jósa András Emlékkiállítás.

A hóbortos és európai tudós, a nyírségi honfoglalók sírásója; a kiskirályokból való figura; röpke gavallér; legjobb orvos fél Magyarországon, kinek csodatetteit bízván zenghetné a lant; félig csodatevő fantom, félig elkésett lovag a régi duhaj Magyarországból; zsebkéssel operáló doktor; tudós orvos, ki lobogó hajjal futott kétkerekű kocsiján; rugalmas, ellentálló, mint az agár és változatlanul egyforma, mint a nyírségi homok; bölcs és bolond volt, szent és hiszékeny magyar ember volt.

(Krúdy Gyula)

Névadónk, Jósa András emlékkiállítása igazi csemegét tartogat a nézelődők számára. Életéről egy dokumentumfilmet tekinthetünk meg, melynek szereplői a múzeum dolgozói! Bepillantást nyerünk egy polihisztor világába. A kiállított tárgyain keresztül megismerhetjük az önzetlen, mindent feláldozó kutatási vágyát, az emberiség iránt tett szolgálatát pedig minden nap láthatjuk ahányszor elhaladunk a Jósa András Múzeum előtt.

Ki is volt Jósa András?

Jósa András, a “nyíri pajkos” 1834 november 30-án látta meg a napvilágot Váradon. 1844 és 1852 között Pesten, Pozsonyban, Nagyváradon, Kassán és Bécsben járt gimnáziumba. 14 éves korában nemzetőrnek jelentkezett s a szabadságharc időszakában század dobosként szolgált. Érettségi után előbb jogot kezdett tanulni, majd azt félbeszakítva a gazdasági akadémiát végezte el Magyaróváron. A gazdálkodás nem kötötte le: szívesebben olvasott s inkább a gyalu- és esztergapad kötötte le idejét.

Egy félrekezelt tályog következményeként több, mint fél évet feküdt Pesten, ennek hatására határozta el, hogy orvos lesz. 1860-ban Bécsben iratkozott be az egyetemre.

Nagykállóban Korányi Frigyes helyére lépett 1864-ben. 1865-ben Bécsben sebészi diplomát is szerzett. Hamarosan csodadoktorként kezdték emlegetni. A gyógyítás mellett jutott ideje megyebálakat, műkedvelő előadásokat rendezni. A díszleteket is maga készítette, játszott is. Színdarabot írt. Foglalkozott ő mindennel..

1866-ban nősült. Felesége Láner Olga 6 lánynak adott életet.

A megye első régészeti ásatásán, a geszterédi feltárásokon felbuzdulva 1868-ban báró Vécsey József főispán támogatásával megalapította a Szabolcsvármegyei Múzeumot. Kora színvonalát messze túlszárnyaló régészeti tevékenységének köszönhetően pl. ő készített elsőként hazánkban ásatásokon sírrajzokat a ma már nevét viselő nyíregyházi múzeum máig az ország egyik leggazdagabb régészeti gyűjteményének őrzője. Tudományos kutatásait több, mint 300 régészeti és múzeumi vonatkozású tanulmány, hírlapi cikk bizonyítja. De írt a meteoritokról, a nyírség geológiájáról s ki tudná mindazt csak felsorolni is, amivel foglalkozott.

Tevékeny élete 1918 szeptember 6-án szakadt meg, földi maradványait a nyíregyházi Morgó temetőben helyezték örök nyugalomra. Szeretett városában ma a múzeumon kívül a megyei kórház és egy modern városrész is az Ő nevét viseli.

Egy polihisztor élete a századfordulón

Különös időutazásra invitálja a régészet története iránt érdeklődőket a Nyíregyházi Jósa András Múzeum. Névadójának a nagy tudású orvosnak és a magyar régészet jelentős személyiségének az életét bemutató filmet készített.

A film érdekessége, hogy a szereplők egyetlen kivételtől eltekintve, mind amatőrök a filmezésben. Csak az ifjú kori Jósa megformálására kértek fel hivatásos színészt. A többi szereplő a régészet iránt érdeklődő Múzeum Baráti Kör tagjaiból, ásatási munkásokból, a nyíregyházi és a megyei múzeumok kollégáiból, régészeiből került ki. Az idősödő Jósát Németh Péter címzetes megyei múzeumigazgató alakítja. Szívesen tette, mert nagy elődje, egész munkássága során a példaképe volt.

Linzenbold Attila fiatal nyíregyházi filmrendező ötletéből Istvánovits Eszter forgatókönyvének felhasználásával elkészült egy kosztümös korkép, amely Jósa András (1834-1918) életének jelentősebb időszakait tárja elénk. Megismerkedhetünk az ifjú Jósával, aki az atyai szigor ellenére a 48-as szabadságharcban beállt nemzetőrnek, majd egy számára majdnem végzetes orvosi műhiba miatt az orvosi hivatást választotta.

Korán kibontakozik tehetsége a régészet akkor még gyerekcipőben járó tudománya felé. Talán a szakemberek közül is kevesen tudják, hogy Jósa vezette be ásatásain a rendszeres dokumentációt, a sír- és leletrajzokat és nagy súlyt fektetett a leletek fotózására és táblákba rendezésére. Ásatásairól, gyűjtéseiről állandó publikációt jelentetett meg a Szabolcs megyei és országos folyóiratokban.

Orvosi tevékenységét nem szorította háttérbe a régészet iránti elkötelezettsége. Ellentmondást nem tűrő módon küzdött a mindenki számára elérhető jó minőségű ivóvízért. Felismerte a fertőzött víz jelentőségét a korabeli járványok kialakulásában. Munkájáért magas kitüntetést kapott az egykori és érzéseiben állandóan „lázadó magyarként” ismert orvos. Jósa András mind az orvostudományban mind a régészetben maradandót alkotott, Nyíregyházán a megyei múzeum és a megyei kórház is az ő nevét viseli.

A film szereplői ezzel az alkotással adóztak az alapító lokálpatrióta polihisztor emlékének.

EGY POLIHISZTOR ÉLETE A SZÁZADFORDULÓN

Ismeretterjesztő film

Játékidő: 27 perc
Operatőr és vágó: Linzenbold Attila
Rendezte: Istvánovits Eszter

A film DVD változata megrendelhető:
Jósa András Múzeum
4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 21 sz.
Tel/ fax: 36(42) 315-722.

Forrás: Jósa András Múzeum