Na, de mi is a kapcsolat az amerikai kutatók és hazánk között? A válasz egyszerű: Nyíregyháza.

A fizikusok már száz éve próbálkoztak a gravitációs hullámok észlelésével, létezésük közvetlen bizonyításával, ám ez csak mostanra sikerült. A kutatócsoport tősgyökeres tagjai között ráadásul három magyar név is felmerült, akik közül kettő nyíregyházi: Márka Szabolcs, a kutatócsoport vezetője, és felesége, Márka Zsuzsa, akik a világ tíz legjobb felsőoktatási intézménye között számon tartott Columbia Egyetem professzorai. Velük beszélgettem...

„EZ A VÁROS AZ OTTHONUNK”

– Nyíregyháza számunkra nagyon fontos hely, az otthont jelenti annak ellenére, hogy már évek óta az Egyesült Államokban élünk. A szabolcsi megyeszékhelyen vannak a családjaink, barátaink, egykori osztálytársaink, tanáraink, az emlékeink és azok a gyökerek, amik és akik elindítottak minket a tudományos pályánkon. Édesanyáink most is nagy szerepet vállalnak családunk életében. Nagyon sokat köszönhetek tanáraimnak, Izsépi Bélának, Agócs Lászlónak és Nagy Endrének. Nyíregyházával kapcsolatban mindig az volt a benyomásom, hogy a városban a tehetséggondozás és az érdeklődő gyerekek fölkarolása nagyon jól működött – nekünk is csak azért kellett harcolni, hogy a megengedett és ajánlott három szakkörnél többe járhassunk általános iskolában. Talán kevesen tudják, hogy a városban működött az ország egyik legjobb csillagász szakköre. A Sóstói-erdőnél laktunk, és a nyolcas busszal mindig át kellett szelnem Nyíregyházát. A hatos iskolába, majd később a Zrínyi Ilona Gimnáziumba jártam, így napi kapcsolatban voltam a várossal. Jó lenne, ha a mai gyerekekben is benne lenne az a lelkesedés a tudományok iránt, mint amit mi is éreztünk és érzünk. Számomra nagyon fontosak a fiatalok, szeretném, ha sokan tudnák: a tudósok élete szép és lehet hamar elkezdeni a kutatásokat – avatott be emlékeibe Márka Szabolcs, akinek felesége, Zsuzsa, szintén nyíregyházi születésű. ő az ötös iskola, majd a Krúdy gimnázium diákja volt. A tudományos pályára, ahogy mondja, az édesanyja, Hargitainé dr. Tóth Ágnes vitte, aki a főiskola kémia tanszékén tanított.

A CSERNOBILI ATOMERŐMŰ DARABJAI

– Már a gimnáziumi évek alatt is komolyan foglalkoztunk a tudománnyal. Ezért is sokat köszönhetek Nyíregyházának, hiszen az ottani tanárainktól megkaptuk erre a lehetőséget. 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa idején felmásztam a Zrínyi gimnázium tetejére, hogy kiszedjem a faleveleket a csatornából, mert köztudott volt, hogy az eső által a falevelek kiszűrték a csernobili szennyezést. Szerencsétlenségünkre meg is találtuk az atomkatasztrófa mikroszkopikus darabjait. Zsuzsát is egy kémiakonferencián ismertem meg, ahová minket, gimnazistákat beengedtek, így elmondhatjuk, hogy a tudomány egy jó házassághoz vezetett – hangsúlyozta Szabolcs.

[REKLAM]

Zsuzsa vegyésznek, Szabolcs pedig fizikusnak tanult a Debreceni Egyetemen. Ötödéves hallgatók voltak, amikor beadták jelentkezésüket amerikai egyetemek PhD programjaira. Szerencsére mindkettejüket felvették Nashville-be, ahol ledoktoráltak. Jelenleg New Yorkban élnek négy gyermekükkel és a Columbia Egyetem kutatói. Sikerek tucatjait tudhatják maguk mögött, de amire különösen büszkék, hogy az ő laborjukból már több fiatal Magyarországra visszatért itteni professzor is kikerült.

EINSTEINNEK IGAZA VOLT

Szabolcs több mint másfél évtizede, Zsuzsa pedig már egy évtizede foglalkozik a gravitációs hullámok kutatásával, az egyetem gravitációkutató csoportjának alapítóiként. Résztvevőik ők az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapja által finanszírozott munkának, a világszerte hetven kutatóhelyet összefogó nemzetközi LIGO-programnak is. Fontos szereplőik annak a tudományos világszenzációnak, ami a gravitációs hullámok első közvetlen megfigyelésében és megmérésében valósult meg, és a világ legismertebb lapjainak a címlapjára került. Bebizonyították, hogy igenis lehet észlelni a gravitációs hullámokat, ami világszenzációnak számít, hiszen eddig soha senkinek nem sikerült.

[REKLAM]

– Mielőtt föltalálták a távcsövet, azelőtt az emberek a szemükkel nézték az égboltot, nagyon keveset értettünk a kozmoszból. Mostanra viszont, amikor forradalmian új úton látjuk a kozmoszt, nagyon sokat tanulunk. Sokan hiszik, hogy az emberiség számára a gravitációs hullám kutatása az, ami a mi évszázadunkban az egyetlen és legnagyobb újdonság. Bebizonyítottuk, hogy tudunk olyan detektort építeni, ami látja a gravitációs hullámokat. Egy az egyben látunk fekete lyukakat. Fölfedeztük a kettős fekete lyukakat. Fölfedeztük, hogy vannak olyan fekete lyukak, amik nehezebbek mint napok tucatjai. Leteszteltük Einstein elméletét egy olyan erős gravitációs környezetben, amihez hasonlót még soha nem vizsgált az emberiség. Megláttuk azt, hogy hogyan viselkedik egy fekete lyuk, amikor erősen megzavarják. Egyetlen szomorúságunk az, hogy Einsteinnek megint igaza volt. Ami történt, azt az Einstein-i elmélettel le tudtuk írni – magyarázta Szabolcs.

ÁLTALUK ÚJ FÁZISBA LÉPETT A FIZIKA

A kutatópár és kollégáik felfedezésének köszönhetően a fekete lyukak tanulmányozása új tudományos területté vált, hiszen a feketelyuk-kettősök most már az emberiség laboratóriumai.

– Egy új fázisba lépett az asztrofizika. Most már hozzáférésünk van olyan kozmikus laboratóriumokhoz, amiket eddig itt, a Földön soha, de soha nem fogunk tudni felépíteni.

Szabolcs elmondta, kollégái tréfálkoztak, hogy ezeket a felfedezéseket már nehéz lesz túlszárnyalniuk, de ők csak mosolyognak ezen.

Azt mondják, ez még csak a kezdet, meg akarják találni a többi objektumot, ami gravitációs hullámot bocsát ki, és szeretnének részese lenni, illetve megépíteni a következő gravitációs hullám detektort, a harmadik generációt, ami majd ezeket a hullámokat méri. A következő cél, hogy megismerjék a kozmoszt, gravitációs hullámokon keresztül.

CÉL A MALÁRIA MEGÁLLÍTÁSA IS

Zsuzsa és Szabolcs fontosnak tartja, hogy olyan kutatásokat is végezzen, amelyek hozzájárulnak az emberiség jobbá és az élet hosszabbá tételéhez a Földön. Jelenleg vizsgálják többek között azt is, hogy hogyan működnek a szúnyogok. Céljuk a malária megállítása és a rovarok idegrendszerének megértése. Mindezek mellett foglalkoznak az idegrendszer degeneratív rendellenességek megértésével is, tehát azokkal a betegségekkel, amik lerombolják az idegrendszert.

– Ha tudjuk ezeket detektálni, akkor egy korai diagnózis sokat segíthet a pácienseken és gyorsíthat a kúra megtalálásán. Szép a tudománnyal foglalkozni, de akinek tapasztalata van, be kell fektetnie az élete bizonyos részét abba is, hogy azt az emberiségnek jobbá tegye. A tudománynak nincsenek határai. Mindenkinek értéket teremt – magyarázták a kutatók.

NOBEL-DÍJ SZINTŰ MUNKA

Zsuzsa elmondta, a gravitációs hullámok felfedezése Nobel-díj szintű munka. Bíznak benne, hogy a kollaboráció hamarosan részt vehet a stockholmi díjátadón, de azt mondják, egy igazi tudósnak már az is nagy ajándék, hogy részese lehet egy ilyen alapvető felfedezésnek és a detektor megépítésének. Szerintük a díjak jó visszacsatolások, de nem célok, inkább csak eszközök ahhoz, hogy többet, gyorsabban, nagyobb hatásfokkal csináljanak a jövőben.

– Az ilyen díjak jönnek. Mindig nagyon örülünk nekik, de az a legfontosabb, hogy az elménket kíváncsian tartsuk és érdekes problémákkal jól töltsük az életünket. Sokan föladják a családot a karrier miatt, pedig lehet nagyon sikeresnek lenni, kitűnő karriert befutni úgy is, hogy van gyerek. Nekünk négy gyermekünk van, akik szintén sikeresek. Magyarul és angolul is otthon vannak a világban. Ami az embernek fontos, meg tudja csinálni. Ráadásul sokszor a család az, ami erőt ad és lehetővé teszi az igazán komoly dolgok elérését. Tudósnak lenni érdemes: hosszabbá és jobbá teszi az életünket – tették hozzá.

Bruszel Dóra