Szakmai konferencia a Sóstói Múzeumfaluban
Eredményesen zárult az „Épített örökség és műemlékvédelem a keleti régióban” című regionális továbbképzés és konferencia, amely 2026. október 19-én, a nyíregyházi Sóstói Múzeumfalu szervezésében valósult meg. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával létrejött szakmai esemény fókuszában Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék népi építészeti öröksége állt. A rendezvényről Kész Réka, a Sóstói Múzeumfalu etnográfusa, muzeológusa és tájházi referense számolt be.
A konferenciát Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Értéktár bizottsági elnöke, valamint Baloghné Szűcs Zsuzsanna, a Sóstói Múzeumfalu igazgatója nyitotta meg. Ezt követően Prikler Szilvia Beatrix, a Népi Építészeti és Tájház Központ igazgatója adott átfogó helyzetképet a régió tájházairól, azok hálózatának, mentorálásának kérdéseiről.
A továbbképzés egyik kiemelt témáját a sikeres tájházfejlesztések adták, amelyek mind elméleti, mind gyakorlati szempontból értékes tapasztalatokkal szolgáltak a hallgatóságnak. Dr. Páll István etnográfus, a Sóstói Múzeumfalu nyugalmazott igazgatója, a Tájházszövetség Felügyelő Bizottságának elnöke az ibrányi Templomszegi Tájház felújításának esettanulmányán keresztül elemezte a népi műemlékek helyreállításának komplex kérdéseit, kihívásait, lehetőségeit. Gondolatait Mecserné Schüller Veronika tájházvezető előadása egészítette ki, aki a mályi Tornácos-ház Hagyományőrző és Kultúrporta alapításának történetét ismertette, hangsúlyozva azt a szerepet, amelyet a helyi közösség az örökség megőrzésében tölt be.
A program során a Múzeumfalu több évre visszatekintő szakmai partnerségeinek eredményei is szerepet kaptak. Ennek keretében Román Árpád faipari mérnök, műemlékvédelmi szakmérnök (Pannon-Protect Kft.) a szakszerű faanyagvédelem szerepéről tartott előadást. A szakember részletesen kitért a fát károsító tényezőkre, a megelőzés módszereire, valamint a már szükséges beavatkozási intézkedésekre, hangsúlyozva, hogy mindezek szakszerű alkalmazása az épített örökség megóvása szempontjából kiemelkedő fontosságú.
Koi Katalin építész mérnöktanár (Nyíregyházi SZC Vásárhelyi Pál Technikum) pedig az örökségvédelmi nevelés oktatásban megvalósuló lehetőségeiről ismertetett sikeres gyakorlatokat, köztük a Múzeumfaluval közösen megvalósult projektjeiket is. Ezek között beszámolt a 2026-os munkájukról is, amelyben a múzeumfalu tiszabecsi lakóházát alapjaiban újították fel. A rendezvény jelentőségét növelte, hogy a közönség soraiban a technikum azon diákjai is jelen voltak, akik aktívan közreműködtek a felújítási munkálatokban.
A délutáni szekció előadói a kutatóintézmények archív anyagának értékét, valamint a kortárs terepmunka és dokumentáció fontosságát hangsúlyozták a népi építészeti örökség kapcsán. Vadász Márton, a Debreceni Egyetem Néprajztudományi és Muzeológiai Intézetének tanársegéde a bihari építészeti örökség átalakulását mutatta be. Kész Réka, a Sóstói Múzeumfalu munkatársa, tájházi referens pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népi építészeti örökségének ismertetésekor a szűkebb régió tájházaival való együttműködés gyakorlati tapasztalatairól számolt be.
