1956 mártírjaira és forradalmáraira emlékezett Nyíregyháza a Hősök terén
A helyi forradalmárok előtt is fejet hajtott Nyíregyháza az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulóján. Az október 23-i központi megemlékezésen, a Hősök terén dr. Kovács Ferenc polgármester a szabadságért vállalt áldozatokról és az emlékezet továbbadásának felelősségéről beszélt. Az ünnepségen Rékasi Károly színművész irodalmi összeállítása hangzott el, majd koszorúzással tisztelegtek a hősök és az áldozatok előtt.
Kétnapos rendezvénysorozat kapcsolta össze az emlékezőket
A pénteki ünnepséget csütörtökön városszerte emlékező műsorok és koszorúzások előzték meg, helyi iskolák diákjainak közreműködésével. Az Északi temető emlékhelyeinél is elhelyezték a tisztelet virágait, este pedig a Váci Mihály Kulturális Központban a 8kor Színház Egmont nyitány című előadása idézte fel 1956-ot. A Hősök terén rendezett központi megemlékezést Nagy Csaba Liszt Ferenc-díjas tárogatóművész ünnephez illő dallamai vezették fel. Az emlékmű mellett a Magyar Honvédség 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezredének katonái álltak díszőrséget, és a koszorúzás lebonyolításában is közreműködtek. A Himnusz közös eléneklését követően dr. Kovács Ferenc mondott emlékbeszédet.
A szabadság mindennapi értékünk
A polgármester felidézte, hogy a forradalom résztvevőinek ugyanúgy volt családjuk, otthonuk, munkájuk és féltett jövőjük, mint a ma emberének, mégis készek voltak mindent kockára tenni hazájuk szabadságáért. – A szabadság mindennapi életünk egyik legnagyobb értéke. Olyan örökség, amelynek jelentőségét talán éppen akkor értjük meg igazán, amikor felidézzük, milyen súlyos áldozatokat hoztak érte elődeink – hangsúlyozta dr. Kovács Ferenc. Mint mondta, 1956 októberében az emberek a méltóságot, az önrendelkezés jogát és a szabad élet lehetőségét követelték. Azt akarták, hogy Magyarország maga dönthessen a sorsáról.
A nyíregyházi forradalmárokra is büszke lehet a város
Beszédében a helyi eseményeket is felidézte: a diákok csatlakozását, a nemzeti zászlók megjelenését, a diktatúra jelképeinek eltávolítását és a városháza előtti tömeg gyülekezését. Kitért a forradalom leverését követő megtorlásra is, amely családokat szakított szét, embereket fosztott meg szabadságuktól, másokat a hazájuk elhagyására kényszerített. – Nyíregyháza történelmében örökre ott marad Szilágyi László, Tomasovszky András és Dandos Gyula neve és mindazoké, akik szembeszálltak az elnyomással. Ma előttük is fejet hajtunk – fogalmazott a polgármester. Hangsúlyozta, hogy a katonai vereség ellenére a szabadság eszméje túlélte a megtorlást és a hallgatás évtizedeit. A város büszke lehet azokra, akik a forradalom idején kiálltak meggyőződésük mellett, és azokra is, akik később sem tagadták meg annak értékeit.
Az emlékezet megőrzése a következő nemzedékeknek is szól
Dr. Kovács Ferenc arra is rámutatott, hogy egyre kevesebben idézhetik fel saját élményeikből a forradalom napjait. Emiatt növekszik azok felelőssége, akiknek feladatuk a történetek és a tanulságok továbbadása. – De rajtunk múlik, hogy a történelmi emlékezet élő örökség marad-e. Mert egy nemzet nemcsak attól erős, hogy ismeri a múltját, hanem attól is, hogy képes továbbadni annak tanulságait – mondta. A forradalom közösségi erejéről szólva kiemelte: különböző korú, foglalkozású és gondolkodású emberek álltak egymás mellé a szabad, független Magyarország ügyéért. – És hogy megértsék azt is: a szabadságot nem elegendő egyszer kivívni. Meg kell becsülni, meg kell őrizni, és felelősséggel kell élni vele – hangsúlyozta. Beszéde végén a haza, a város és az utánunk következő nemzedékek iránti felelősségre hívta fel a figyelmet. – Hetven évvel 1956 után a mi feladatunk már nem az, hogy ugyanazokat a harcokat vívjuk meg, mint elődeink. Hanem az, hogy méltók legyünk ahhoz az áldozathoz, amelyet ők a szabadságért hoztak – zárta gondolatait.
Versek és egy mártír búcsúlevele idézték meg 1956-ot
Az ünnepségen Rékasi Károly színművész 1956 Te Csillag című emlékműsorát hallhatták a résztvevők. A művészt korábbi színházi munkája is Nyíregyházához köti: 1987 és 1990 között a Móricz Zsigmond Színház tagja volt. Az összeállításban Faludy György 1956, te csillag című verse, Tihanyi Árpád győri tanár, az 1956-os forradalom mártírjának családjához írt búcsúlevele, valamint Márai Sándor Mennyből az angyal című költeménye hangzott el. A műsort koszorúzás követte az 1956-os emlékműnél, Nagy Csaba tárogatójátékával. A város kétnapos ünnepi rendezvénysorozatának központi megemlékezése a Szózat közös eléneklésével zárult.
