Lakoma, mulatság, bál - Javában tart a farsang

Lakoma, mulatság, bál - Javában tart a farsang

A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe, jellemzően az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások, karneválok ideje. Az előbbi a farsang csúcspontja, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (velencei karnevál, rijekai karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

Ez a párválasztás időszaka

– Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg – tudtuk meg dr. Szabó Saroltától, a Sóstói Múzeumfalu igazgatójától. – Már a 15. századból is találtak feljegyzéseket a kutatók arról, hogy bizonyos időszakokban az emberek álarcokat viseltek és állatok alakját öltötték magukra. Bár a téltemetéssel és a tavaszvárással függ össze, hossza évről évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik, ami idén április 22-én lesz. Vízkereszttől (január 6.), a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart (húshagyókedd az utolsó nap). Farsangkor amellett, hogy sok bált tartottak, maskurások öltöztek be és vonultak föl, egyben a lakodalmak és a párválasztás időszaka is volt. Azokat a lányokat, akik nem mentek férjhez, kicsúfolták. A legények, fiúk összeálltak és bekiabáltak a portára: „húshagyó, húshagyó, itt maradt az eladó”.

Nagy zajt csaptak

– A felvonulások részben az utcán történtek, részben pedig a fonókban. Ilyenkor az emberek beöltöztek kovácsnak, vándorárusnak, gólyának, medvének, kecskének, és nagy zajt csaptak a falvakban. A nap persze mulatsággal zárult. Ezeket a szokásokat szerencsére nagyon jól fölgyűjtötték a néprajzkutatók. Még a mai napig van olyan település, amelyik feleleveníti ezeket, ilyen például Panyola is – tette hozzá az igazgató.

A fánknak kultikus jelentőséget tulajdonítottak

Farsangkor pedig a mulatozás mellett mi más is lehetett volna középpontban, mint az evés-ivás. Az ünnepkör jellegzetes étele a fánk és a rétes volt. Úgy tartották, hogy a fánknak mágikus ereje van és a sok étel fogyasztásától a következő év bőségét remélték.
Farsang végeztével, hamvazószerdától azonban beáll a böjti időszak, ami már tartózkodás az étkezéstől (teljes böjtölés), vagy csak a hústól és zsíros ételektől bizonyos napokon...

Így készül a farsangi fánk


Hozzávalók: 50 dkg finomliszt, 1 kk. só, 1 cs. (2,5 dkg) élesztő, 3 dl tej, 4 ek. cukor, 1 cs. vaníliás cukor, 1 db tojássárgája, 7 dkg margarin, porcukor, olaj.
Elkészítése: Az élesztőt felfuttatjuk 3 dl langyos tejben 1 ek. cukorral. A liszthez adjuk a sót, a cukrot, vaníliás cukrot, a margarint, a tojássárgáját és a felfuttatott élesztőt. Alaposan kidagasztjuk, kb. 45 perc alatt duplájára kelesztjük. Lisztezett felületen kinyújtjuk (kb. 1,5 cm vastagra) és pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. A közepébe lyukat nyomunk, majd forró olajban kisütjük. Porcukorral, lekvárral ízesítjük.

(Szerző: Bruszel Dóra)