Ereinkben áramló vérünk az életünket jelenti, ezért is olyan fontos figyelni, hogy vérnyomásunk a megfelelő tartományokon belül „tartózkodik-e”. Ha kilengést követett el akármelyik irányba is, sőt, ezt a „szökést” rendszeresen megismétli, már indokolttá válhat egy kardiológiai kivizsgálás. Alapvetően akkor szoktunk aggódni, ha túl magas a vérnyomásunk, azaz 120–130/75–86 Hgmm felé emelkednek az értékek. Ez hosszú távon azért lehet veszélyes, mert megterheli a vesét, illetve szív- és érrendszeri problémákat okozhat. Ha magas a vérnyomásunk, akkor nemcsak a rendszeres mérés és a vérnyomásnapló vezetése fontos, de a kivizsgálás is. Ha nem tudjuk lejjebb tornázni az értékeket egészséges életmóddal, a kellő mennyiségű fogyással, rendszeres mozgással, a stressz megfelelő kezelésével, akkor gyógyszerre lehet szükségünk. Ugyanakkor a túl alacsony vérnyomás sem megfelelő, mert bár nincsenek konkrét egészségügyi veszélyei, szédülést, émelygést, fáradékonyságot okozhat, és persze ugyanúgy rosszulléteket is. Ennél már csak az kellemetlenebb, ha meredeken zuhan vagy nő a vérnyomás, mert a szédülésen túl fülzúgással és más kellemetlenségekkel jár – ráadásul megterheli a szívünket is.

Ezek a tünetei az emelkedő és a süllyedő vérnyomásnak

A nap folyamán teljesen természetes módon változik a vérnyomásunk. Reggel felkeléskor kifejezetten alacsony lehet, napközben emelkedik, de hatással van rá az, hogy hidegben vagy melegben vagyunk-e, mennyit mozgunk, rohangálunk, mennyire stresszes az életünk, mennyit és mit ettünk-ittunk, milyen gyógyszereket szedünk. Az ingadozás akkor okozhat gondot, ha túl magas és túl alacsony értékek váltják egymást, vagy a normál vérnyomás mellett időnként kiugróan magas értékeket mérünk, mivel ez nagy terhet ró az érrendszerre. Ha épp túlzottan felmegy a vérnyomásunk, azt fejfájás, hányinger, szédülés jelezheti, de akár átmeneti látászavarok is járhatnak a folyamattal. Hirtelen testhelyzet-változtatáskor vagy reggel felkelésnél le is eshet a vérnyomásunk, ez szédüléssel, ájulással járhat. Hogy az ingadozást elkerüljük, sportoljunk rendszeresen, hiszen így egész testünk edzettebbé válik, és igyunk elegendő folyadékot. Ne pattanjunk ki reggel rögtön az ágyból, először nyugodtan üljünk fel, várjuk meg, míg vérnyomásunk utolér minket, kicsit mozgassuk át tagjainkat, és csak utána álljunk fel. Ha magas vérnyomással küzdünk, a felírt gyógyszereket szedjük mindennap, ahogy előírták, és ne változtassunk önkényesen az adagokon, mert a túladagolással pont nagyon alacsonnyá tehetjük a vérnyomásunkat!

Ezek a tünetei az emelkedő és a süllyedő vérnyomásnak

A nap folyamán teljesen természetes módon változik a vérnyomásunk. Reggel felkeléskor kifejezetten alacsony lehet, napközben emelkedik, de hatással van rá az, hogy hidegben vagy melegben vagyunk-e, mennyit mozgunk, rohangálunk, mennyire stresszes az életünk, mennyit és mit ettünk-ittunk, milyen gyógyszereket szedünk. Az ingadozás akkor okozhat gondot, ha túl magas és túl alacsony értékek váltják egymást, vagy a normál vérnyomás mellett időnként kiugróan magas értékeket mérünk, mivel ez nagy terhet ró az érrendszerre. Ha épp túlzottan felmegy a vérnyomásunk, azt fejfájás, hányinger, szédülés jelezheti, de akár átmeneti látászavarok is járhatnak a folyamattal. Hirtelen testhelyzet-változtatáskor vagy reggel felkelésnél le is eshet a vérnyomásunk, ez szédüléssel, ájulással járhat. Hogy az ingadozást elkerüljük, sportoljunk rendszeresen, hiszen így egész testünk edzettebbé válik, és igyunk elegendő folyadékot. Ne pattanjunk ki reggel rögtön az ágyból, először nyugodtan üljünk fel, várjuk meg, míg vérnyomásunk utolér minket, kicsit mozgassuk át tagjainkat, és csak utána álljunk fel. Ha magas vérnyomással küzdünk, a felírt gyógyszereket szedjük mindennap, ahogy előírták, és ne változtassunk önkényesen az adagokon, mert a túladagolással pont nagyon alacsonnyá tehetjük a vérnyomásunkat!

Forrás: ridikul.hu