Kórház „Isten dicsőségére és a szenvedő emberiség javára”

Az új egészségügyi intézményt a helyi zsidó Szent Egylet égisze alatt, közadakozásból kívánták megvalósítani. Az adakozásra buzdító gyűjtőíveken hirdették, hogy „Szabolcs megyei zsidó kórházat akarunk Nyíregyházán létesíteni, amelyet felekezeti különbség nélkül bocsájtunk majd rendelkezésére minden betegnek, mint megyénk lelkes és hazafias zsidósága méltó emlékművét az eljövendő tartós béke örömére”.

A város 1923-ban telket adományozott a kórház javára, amelyet később a Bocskai utca végén, az Erzsébet Közkórház mögötti telken jelöltek ki. Azonban az 1918-tól gyűjtött pénz addigra elértéktelenedett, így 1924-ben új gyűjtést hirdettek. A kórház építésügyét szolgálta az 1920-ban tragikusan elhunyt Burger István is, aki végrendele¬tében a Széchenyi utcai házát, fehérneműit és értékpapírjait az építendő zsidó kórház céljaira hagyományozta. A versenytárgyalást követően ifj. Tóth Pál helyi építőmesterrel kötöttek szerződést, aki 1925 nyarán hozzá is kezdett az építkezési munkálatokhoz. A Korb Flóris fővárosi műépítész tervei alapján készülő épület alapkőletételi ünnepélyét 1925. augusztus 20-án tartották. Mikecz István alispán ezekkel a szavakkal mért kalapácsütéseket az alapkőre: „Szeressük testvérként egymást, hisz mindnyájan Isten gyermekei vagyunk”. Év végére már tető alá is hozták, azonban ezt követően az építési munkálatok anyagiak hiányában elakadtak. Hosszú éveken át befejezetlenül állt, a vármegye szerette volna megvásárolni, ami azonban csak 1943-ban sikerült.

A zsidó kórháznak szánt épületet a második világháború után átalakíttatták és a Jósa András Megyei Kórház Rendelőintézete kapott helyet benne. A „Nagy SZTK” épületét később új szárnnyal bővítették, nemrég pedig korszerűsítési munkálatok vették kezdetét.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)