1946 júniusában egy csapat cserkészfiú táborozott a budai hegyekben. Tanáraikkal közösen nagy terveket szövögettek, abban reménykedtek, hogy egy új és jobb Magyarország éled újjá a második világháború után. Egy részeg szovjet katona megtámadta a fiúkat, akik azonban lefegyverezték a szovjet tisztet. Elvették a géppisztolyát, ami aztán végzetes módon elsült, a katona belehalt a sérüléseibe. A cserkészek a helyszínen temették el. Nem tudni, hogyan derült fény az esetre, de július 11-én letartóztatták őket, majd szeptember 9-én a Conti utcában a Szovjet Katonai Bíróság bűnösnek nyilvánította őket. A vád szerint amellett, hogy megöltek egy szovjet katonát, partizán- és szovjetellenes tevékenységet folytattak, röpcédulákat terjesztettek. A szovjetek kegyetlenül megtorolták a történteket. A résztvevők közül hármat október 20-án Sopronkőhidán kivégeztek, többeket elítéltek. Nyolc évet kapott a 16 éves bencés gimnazista Pregitzer Ernő. Fruzsina édesapját Szibériába, a Sarkkörön túl fekvő Norilszkba vitték, ahol a hírhedett nemesfémbányákban dolgozott. Nyolc évet töltött a Gulag táboraiban, Sztálin halála után szabadult. 1953-ban azokkal együtt, akik túlélték a kommunista munkatáborok borzalmait, őt is hazaengedték. Nyolc év után először Nyíregyházán lépett magyar földre. A Krúdy Vigadó alagsorában töltött néhány napot, míg kiderült, hogyan szállítják hozzátartozóihoz Budapestre.

Titoktartási szerződést írattattak vele alá, amelyben azt vállalta, soha senkinek nem mesél arról, milyen borzalmakon ment keresztül. 1991-ig megbélyegzett, börtönviselt embernek számított. Bár leérettségizett, az egyetemre többszöri kísérlet ellenére sem vették fel. Eleinte segédmunkásként dolgozott, később az MHSZ-nél a rádióamatőr-érdeklődésű fiatalokat oktatott. A rendszerváltás után rehabilitálták. Egyike volt azon egykori elhurcoltaknak, akik megalapították a SZORAKÉSZ-t, azaz a Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetét.
Lánya szerint Pregitzer Ernő soha nem haragudott az orosz népre a történtekért, sőt nagyra becsülte az orosz kultúrát. Csak a kommunista ideológiát tartotta felelősnek a borzalmakért. Elsősorban a hit adott neki erőt, másodsorban a muzsika, hiszen nagy összetartó ereje van az együttmuzsikálásnak.

Pregitzer Fruzsina.

Az est szereplői: Pregitzer Fruzsina Jászai Mari-, Domján Edit-, és Rajz János-díjas színművész, Fridrik Noémi, Gyuris Tibor és Horváth Viktor, valamennyien a Móricz Zsigmond Színház művészei, valamint Bata Hajnalka népdalénekes. A műsort követően Pregitzer Fruzsinával Kováts Dénes beszélget.