Ivartalanítás, szemléletformálás és a civil szervezetek támogatása – ezek a legfontosabb alappillérei a Nemzeti Állatvédelmi Programnak. Ma Magyarországon több mint ötmillió kisállat él, ez is jelzi, hogy az állatvédelemmel kiemelten kell foglalkozni. A közeljövőben megalkotnak egy problématérképet és a Nemzeti Alaptantervben is megjelenik majd a felelős állattartás.

Folyamatosan telt házzal működik az Állatbarát Alapítvány nyíregyházi telephelye, ezeket a kutyákat vagy kidobták egykori gazdái, vagy igazán soha nem is volt nekik. Magyarországon jelenleg két és fél millió kutya és hárommillió macska él, sokan azonban nincsenek tisztában a felelős állattartás fogalmával. A civil szervezeteknek fontos szerepük van a kóbor állatok befogadásában, az Állatbarát Alapítvány például egy évben több mint ötszáz kutyának talál új gazdát.

„Városunk rendelkezik Magyarországon az egyik legmodernebb ebrendészeti teleppel, az uniós elvárásoknak megfelelően épült. Összesen 108 kutyát tudunk elhelyezni benne, de ez a kapacitás kevés lenne az olyan civil szervezetek nélkül, melyek segítik az önkormányzat munkáját” – közölte dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere.

Állatvédelmi program

A kormány jelenleg az állatvédelmi törvények megújításán dolgozik, elindult a Nemzeti Állatvédelmi Program. Nyíregyházán is egy asztal mellé ültek a civil szervezetek és a hatóságok. Ez az ügy szinte minden családot érint Magyarországon, európai uniós szinten is hazánkban tartják a legtöbb kisállatot. Ezek a számok is jelzik, hogy az állatvédelemmel kiemelten kell foglalkozni.

„Vannak lemaradások, amelyeket ténylegesen fejleszteni kell. Elhangzottak alappillérek az ivartalanítással kapcsolatban, az ebmenhelytelepek fejlesztéséről, valamint az oktatás, amit nagyon fontos, hogy már óvodában, iskolában közelebb tudjuk vinni a gyerekekhez. Ha ezt mind-mind meg tudjuk valósítani, akkor egy boldogabb társadalom fog úgymond a környezetünkben lenni, hiszen ha megnézzük a tudományokat és azt a fejlesztést, ami elindult az elmúlt időszakban, akkor azt látjuk, hogy itt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ténylegesen elindult már az a munka, amellyel tudjuk segíteni az itt élőket, az állatokat és az állattartókat” – nyilatkozta dr. Szabó Tünde országgyűlési képviselő.

Online kérdőív

A kormány az állampolgárok véleményére is kíváncsi, ezért indítottak online kérdőívet az állatvédelemről. Ezt már több mint 230 ezren töltötték ki és március 7-ig még bárki számára elérhető az allatvedelem.kormany.hu oldalon. A kérdőívben 13 kérdésre kell válaszolni, többek között az állatkínzással kapcsolatos büntetésekről vagy az állatvédő szervezetek támogatásáról.

Rövid és hosszú távú tervek

A nyíregyházi kerekasztal-beszélgetés után Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos egy ötéves cél részleteiről adott tájékoztatást. Az egyik előrelépés, hogy az Állatorvostudományi Egyetem felvállalta annak a tananyagnak a kidolgozását, amelyet a Nemzeti Alaptantervbe is integrálnak majd, így a felelős állattartást már egészen kis kortól tudják oktatni. A rövid távú célok közé tartozik az állatokkal foglalkozó civil szervezetek jelentős támogatása, illetve egy problématérkép megalkotása is.

„Azt látnunk kell, hogy az országban nem mindenhol ugyanazok a problémák az állatvédelem területén. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye például, mivelhogy egy határmegyéről beszélünk, itt a kutya export-import, a haszonállatok vizsgálata, akik kamionnal érkeznek be, ez egy nagyon fontos dolog és a szaporítás elleni fellépés is egy kiemelt cél lehet itt, a megyében, tehát azt is elmondhatjuk, hogy más mondjuk egy nyugati országrészben a probléma, meg más a keleti országrészben. Azért is kezdtem országjáró körútba, hogy mindenhol a helyi tapasztalatokat be tudjuk integrálni” – közölte Ovádi Péter, az Agrárminisztérium Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa Nyíregyházán.

Áprilisi változások

A kedvtelésből tartott állatok kereskedőinek komoly változással kell számolniuk április elsejétől, FELIR azonosító köteles tevékenységgé válik, vagyis az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerhez kell tartozni a gazdának. Ahhoz, hogy valaki ilyen azonosítót kapjon, több törvényi háttérnek is meg kell felelnie, így ez nagymértékben visszaszoríthatja a szaporítást.