Csaknem száz éve helyezték üzembe az első telefonfülkét Budapesten

Csaknem száz éve helyezték üzembe az első telefonfülkét Budapesten
Csaknem száz éve helyezték üzembe az első telefonfülkét Budapesten

Az otthoni telefonkészülékre előfizetők száma alacsony volt, ezért a nyilvános telefonállomásokra megnőtt az igény. A közterületi telefonok állítására az IBUSZ Rt. kért engedélyt 1927-ben, majd a Magyar Telefonautomata (Matart) Rt.-nek engedélyezte a főváros a nyilvános, piros pénzbedobós telefonkészülékek felszerelését.

A Matart építészirodák segítségét kérte a budapesti telefonfülkék formájának kialakításában. Így született meg Farkas és Társa Rt. tervezésében a négyzet alaprajzú, kupolás tetővel ékesített telefonfülke.

Az első telefonfülkét 1928. december 13-án állította fel a cég a Váci út 6. szám előtt.

Budapest első ötven készülékéből további tíz darabot a budai részen, a maradék húszat pedig a pesti oldalon a Duna és a Nagykörút által határolt részen kívül állították fel. A VIII. kerület volt a legjobban ellátott. Minden fülkében volt készülékismertető, kitették a legújabb előfizetői névsort, valamint az adott területen illetékes mentők és tűzoltók hívószámait, és a fülkék áramellátását külön áramköri hálózaton üzemeltették.

1962. június 12.: Iván Ferenc, a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatójáról készült a fotó (Fotó: Nemzeti Fotótár/MTI/Molnár Edit)

A nyilvános telefonok használati díja kezdetben húsz, majd 1943-tól harminc fillér volt. Ez a változás sok meghibásodáshoz vezetett, mivel két különböző méretű érmét kellett bedobni a készülékbe. Erre válaszul felvetődött a tantusz bevezetésének ötlete, ami egy kifejezetten telefonáláshoz vert érme volt, és a háború végétől 1964-ig volt forgalomban.

Budapest ostroma alatt a bombatámadásokban 1944-ben az utcai fülkék szinte teljesen megsemmisültek.

A háború után az első nyilvános telefonfülkét 1946 augusztusában, a budapesti Dob utcai posta épülete előtt adták át.

A telefonfülkékből 1945 és 1990 között összesen húszféle típust gyártottak és helyeztek el országszerte.

Budapest, 1946. szeptember 5.: A Matart boltjaiban lehetett megvásárolni 80 fillérért a tantuszt (Fotó: Nemzeti Fotótár/Mafirt)

A kilencvenes évek elején megjelent mobiltelefonok miatt egyre inkább háttérbe szorult a nyilvános telefonok használata, ennek következtében a számuk drasztikusan lecsökkent. Ám néhány megmaradt, mert a háromezer főnél kisebb lélekszámú településeken legalább egy, ennél nagyobb településeken pedig háromezer lakosonként legalább egy nyilvános telefonállomást kell működtetni.

Régi telefonfülke a budapesti Üllői úton. Fotó: MTVA/ Bizományosi, Róka László

Budapesten jelenleg mintegy 600 közterületi telefonfülke található.

 

hirado.hu