Az orosiak tanítója - Egy kis helytörténet

Az orosiak tanítója - Egy kis helytörténet

Erdélyi Farkas orosi jegyző kezdeményezésére a település 1910-ben két iskolát építtetett. Egy két tantermes belterületit és egy négy tantermes külterületit. Az új épületeket 1911. január 1-jén adták át és hazahívták Miskolczy Mihályt, aki 1911. december 15-tõl a külterületi Pompás úti iskola tanítója lett. A tanítás mellett aktív társadalmi munkát is folytatott: irányította a népművelődési előadásokat, õ volt az iskolaszék jegyzője, tevékenykedett levente főoktatóként és tagja volt a községi képviselő-testületnek. Az 1930-as évek elején a községi iskola igazgatójává nevezték ki.

A tanítás mellett fontos volt számára szeretett falujának, Oros múltjának kutatása. Az eredendően csak magángyűjteménybe szánt adatokat az 1930-as évektől kezdte rendszerezni és ekkor vált célkitűzésévé egy önálló, Orosról szóló kötet megalkotása. Álmát az Orosért Közéleti Egyesület váltotta valóra 2003-ban, amikor az egyik fennmaradt kézirat alapján kötetbe rendezte írását, amelyről az egyesület elnöke, Jászai Tamás megfogalmazta: „Miskolczy Mihály kézirata egy letűnt világ korrajza, amely megőrizte az egykoron és ma Oroson élőknek lakóhelyük korábbi viszonyait, történetét és egyben emléket állít mindazoknak, akik Oros tíz évszázados története során fontosnak tartották Oros fejlődését”.

Miskolczy Mihály élete valahol a Dunántúlon ért véget 1951-ben. Az Orosért Közéleti Egyesület több alkalommal a nevét viselő helytörténeti vetélkedőt rendezett diákoknak, valamint 2005. április 14-én leleplezte emléktábláját a Herman Ottó Általános Iskolában. A táblán látható plakett Béres Rudolf alkotása.